- A nyáron felszabadított Robotine falutól délnyugatra és délre sikeres támadást hajtottak végre az ukránok. Az elmúlt hónapokban inkább az oroszok próbálkoztak az ott lévő kiszögellés visszafoglalásával.
- A front északi szakaszán Krupjanksztól délre Krohmalne településnél az orosz hadsereg tudott némi területet szerezni. Ott egy észak-déli irányú főútvonal ellenőrzéséért folyik a harc.
- Robert Fico szerint Ukrajnának le kell mondania területei egy részéről a háború befejezése érdekében - idézte Szlovákia miniszterelnökét a Politico. Az ukrán külügyminisztérium visszautasította a felvetést.
Sokan aggódnak amiatt, hogy az orosz–ukrán háború után a Közel-Keleten kirobbant konfliktussorozat elvezet a harmadik világháborúhoz, ám más lehet a helyzet – mondta Alan Mendoza, a Henry Jackson Society kutatóintézet társalapítója. Szerinte inkább egy új hidegháború bontakozik, nem ideológiai alapon, mint a 20. század második felében, hanem a liberális demokráciák és az autoriter politikai berendezkedésű országok között. Ahogy a korábbi hidegháborúnak, ennek is vannak időnként, helyenként forró pontjai. Rövid távon az autokráciák vannak előnyben, mert vezetőik hosszú időn át vannak hatalmon, és saját stratégiájukat követhetik – folytatta a szakértő. Hosszabb távon a liberális demokráciák mellett szól, hogy a szabadság, amit kínálnak az embereknek kedvez az innovációnak. Így megújulással le tudják küzdeni a válságaikat. A nyugati elit az elmúlt két évben felismerte, hogy a hidegháború vége nem jelentette a „történelem végét”, ahogy azt sokan hitték. A liberális demokrácia nem magától értetődően követendő minta az embereknek.
- Az orosz harctéri megfigyelő repülőgép lelövése nem jelentéktelen esemény, mert korlátozza az oroszok a képességét, hogy támogassák a földi csapataikat – mondta Sim Tack brit katonapolitikai elemző. A szakértő szerint a második világháború óta nem látott, „őrült” orosz veszteségek nem pótolhatók egyszerűen, ahogy azt a Kreml propagandája állítja. Az hadiipar ugyan nagyjából lépést tud tartani a háború igényeivel, bár vélhetően minőségi engedmények árán. Ugyanakkor hiába tudnak sok emberttoborozni a frontra, ezeket nem tudják megfelelően kiképezni.
- Emigrációba kényszerült Aszja Kazanceva tudományos témákkal foglalkozó újságírónő, miután háborúpárti csoportok és a hatóságok „gyűlölethullámot” zúdítottak rá háborúellenes nézetrei miatt. A 37 éves Kazanceva követi azokat a társait, akiket hasonló okok miatt korábban kiutáltak hazájukból.
- Oroszországot jelentős munkaerőhiány fenyegeti – derül ki az orosz tudományos akadémia gazdaságkutató intézetének adataiból. Ez összhangban van Elvira Nabullina, az orosz jegybank elnökének egyik nyilatkozatával, miszerint az orosz gazdaságot fenyegető két legnagyobb veszély a munkaerőhiány és az emiatt növekvő bérek. Az utóbbiak ugyanis elszakadhatnak a termelékenység bővülésétől, ami az infláció melegágya. A Roszstat adatai alapján az orosz gazdaságból 4,8 millió munkavállaló hiányzott 2023-ban – derül ki az említett akadémiai tanulmányból. A cégek több mint 90 százaléka munkaerőhiányról számolt be. Főként értékesítőkből, rendszerüzemeltetőkből és sofőrökből volt hiány, de kevés géplakatos és a hegesztő is. Ez a gond 2024-ben a mezőgazdaságtól kezdve az informatikai szektorig súlyosbodhat. A rubel gyengesége miatt a külföldi vendégmunkások előnyben részesítenek Oroszországgal szemben más országokat. A bérek növekedése a jegybank aggodalmait támasztja alá. Az átlagos tempó 2023 első negyedévében kicsit több mint egy százalék volt éves összehasonlításban, ami tíz százalékra ugrott, és az év végéig tartotta az ehhez közeli tempót. Az éves infláció eközben a 2023. áprilisi 2,3 százalékról 2023 októberére 7,5 százalékra gyorsult. A jegybank az évégére öt lépésben 16 százalékra emelte alapkamatát. Ennél csak 2022 első felében volt magasabb a ráta (20 százalék), amikor a háború kitörése után 10 százalék fölé pörgött az infláció.
- Behívták a moszkvai külügyminisztériumba Franciaország nagykövetét, hogy tudassák vele: az orosz kormány kifogásolja Párizs egyre mélyebb beavatkozását a háborúba. Ezt megelőzően az orosz propaganda bizonyítékok nélkül azt állította, hogy egy Harkiv elleni csapásban, francia zsoldosokat likvidáltak.
- Rendkívüli állapotot hirdettek a szibériai Novoszibirszk városában, miután a távfűtés meghibásodása miatt fűtés nélkül maradtak a lakótelepek a városban. A csöveken több helyen lyukakat találtak. A hatóságok megtiltották az embereknek, hogy tüntessenek az ügy miatt.
- A Fayil Alsynov polgárjogi aktivista melletti tüntetések átterjedtek vidékről Baskíria fővárosára, Ufára is. A rendőrség legalább négy demonstrálót letartóztatott. A tiltakozók azt követelik, hogy engedjék szabadon az előzetes letartóztatásból a soknemzetiségű orosz köztársaság nyelvhasználati jogaiért kiálló Alsynovot. A hatóságok „etnikai gyűlöletkeltés” címén állították elő a politikai aktivistát. Az elmúlt napok demonstrációi voltak a legnagyobb tüntetések az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta az Orosz Föderációban.
Forrás: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio
A srebrenicai népirtás egyik fő felelőse 84 éves korában, múlt csütörtökön halt meg a hágai börtönkórházban. 
