Antony Blinken amerikai külügyminiszter aktiválta a vészhelyzeti jogköreit (és egyúttal felfüggesztette a Kongresszussal való előzetes egyeztetés kötelezettségét) annak érdekében, hogy Washington 14 ezer tüzérségi lövedéket szállíthasson izraeli tankok számára – írta a The Guardian az amerikai védelmi minisztérium egyik ügynöksége által kiadott szombati nyilatkozatra hivatkozva.
Nem vizsgálják a háborús jog betartását
Ezzel párhuzamosan vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemcsak azt köszönte meg Joe Biden amerikai elnöknek, hogy az Egyesült Államok pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali tűzszünetre felszólító határozatát, hanem az újabb fegyverszállítmányt, „a háború folytatása szempontjából fontos lövedékeket” is, amelyek aznap érkeztek meg.
A Washington Post hivatalos forrásai eközben elismerték, hogy Izrael esetében az Egyesült Államok jelenleg nem követi azokat az irányelveket, amelyeket maga Biden jelölt ki még idén februárban.
Eszerint minden külföldre irányuló fegyverszállítást szigorú és folyamatos vizsgálatnak kellene alávetni abból a szempontból, hogy a vevő ország betartja-e a háborúra vonatkozó genfi konvenciókat és egyéb normákat. Nem szabadna engedélyezni a fegyverszállításokat, amennyiben a fegyvereket – Washington értékelése szerint – háborús vagy emberiesség elleni bűnök elkövetésére vagy elkövetésének megkönnyítésére, ezen belül „civil objektumok elleni szándékos támadásra” használhatják fel, illetve, ha mindennek „megtörténése valószínűbb, mint a meg nem történése.”
Amerikai tisztviselők szerint azonban Washington hozzáférhető információk hiányában jelenleg nem vizsgálja, hogy Izrael betartja-e a háborús jogot.
Emberi jogi szervezetek, köztük a Human Rights Watch és az Amnesty International a Hamász palesztin szélsőséges szervezet mellett Izraelt is háborús bűnök elkövetésével vádolja. Az izraeli kormány hamisnak tartja a vádakat.
Blinken vasárnap azt állította, hogy betartják a fegyverexporttal kapcsolatos ellenőrzési követelményeket, és csupán a kért szállítások egy kis hányada történik „vészhelyzeti alapon”.
A Hamász és a zsidó állam között október 7-én kitört háború első másfél hónapjában az izraeli hadsereg több mint 22 ezer amerikai szállítású bombát dobott le Gázára, és ugyanebben az időszakban Washington minimum 15 ezer bombát és 50 ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket szállított le a közel-keleti országnak.
Sokkoló adatok
Emberi jogi csoportok, valamint a Demokrata Párt egy része mindenesetre egyre nagyobb nyomás alá helyezik a Biden-adminisztrációt az izraeli fegyverszállítások és ezzel összefüggésben a gázai civil áldozatok magas száma, valamint a kritikus humanitárius helyzet miatt. Mindeközben amerikai városokban is rendszeresek a tüntetések a vérontás megállításáért és a tartós tűzszünetért.
Gázai közlések szerint eddig mintegy 18 ezer ember vesztette életét az izraeli hadműveletekben október 7-e óta (ennyi halottat regisztráltak), köztük 5153 nő és 7729 gyerek.
További több ezer ember lehet a romok alatt, 50 ezer ember pedig megsérült. (Az áldozatok számáról közölt adatokat az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem vonja kétségbe, a gázai közlések korábbi háborúk idején valósnak bizonyultak a későbbi ellenőrzés során.) Mindeközben Ciszjordániában 275 palesztin, köztük 63 gyerek vesztette életét a zsidó telepesek, illetve az izraeli rendfenntartók támadásaiban. Izraeli oldalon mintegy 1200 áldozatot követelt a Hamász október 7-i terrortámadása.
A folyamatos harcok miatt a humanitárius helyzet is egyre katasztrofálisabb: egy magasrangú ENSZ-tisztviselő a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy a gázaiak fele már éhezik (az övezetben 2,2 millióan laknak, csaknem ötven százalékuk gyerek), 10-ből 9 ember pedig nem jut mindennap élelemhez.
A segélyeknek csupán egy töredéke tud bejutni az övezetbe. A WHO szerint a gázai egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll, 36 kórházból mindössze 14 üzemel.
Az ENSZ és a segélyszervezetek azonnali és tartós tűzszünetet szeretnének a kritikus helyzet enyhítésére, az izraeli kormány viszont azt mondja, hogy folytatnia kell a légicsapásokat a Hamász legyőzése és a túszok kiszabadítása érdekében.
Miért olyan sok a civil áldozat?
Vasárnap a CNN-nek adott interjúban Blinken mindenesetre ismételten arra kérte Izraelt, hogy tegyen többet a gázai civilek védelme érdekében.
Egy izraeli tényfeltáró portál, a +972 cikke szerint ugyanakkor az izraeli hadsereg valójában nem törekszik a civil áldozatok minimalizálására.
A portál izraeli hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Izrael az októberi 7-i terrortámadások után indított hadműveletei során a korábbinál szélesebb körben engedélyezi a nem katonai célpontok elleni támadásokat, fellazította a várható civil áldozatok miatti korlátozásokat, és mesterséges intelligencia segítségével generál célpontokat.
Sőt, a cikk szerint Izrael tömegesen támad „power targets”-nek nevezett célpontokat (középületeket, lakóépületeket, egyetemeket, toronyházakat) – korábbi tapasztalatok szerint ezeknek a támadásoknak a fő célja, hogy sokkolják a gázai társadalmat és ezáltal nyomást gyakoroljanak a Hamászra.
További részleteket minderről ebben a cikkben olvashat:
Elfogadta Trump meghívását a két társházigazda államfő, de vajon szóba kerülnek a vitás ügyek is? 
