|
| Kínai szójáték a parkban |
Londoni makrogazdasági elemzők szerint az új típusú koronavírus terjedésének megfékezésére hozott kínai korlátozó intézkedések miatt a kínai gazdaság idei növekedési üteme valószínűleg nem éri el az 5 százalékot.
Az egyik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics hétfőn ismertetett friss, módosított előrejelzéseket tartalmazó tanulmányában hangsúlyozza, hogy a járvány visszaszorítására tett kínai lépések kezdenek jelentős eredményeket hozni: március első napján 202 újonnan azonosított koronavírus-fertőzéses esetről számoltak be a hatóságok az egy héttel korábban bejelentett több mint kétezer után.
A kínai kormány és az üzleti szektor által tett válaszlépések azonban februárban hatalmas visszahúzó erőt gyakoroltak a kínai gazdaságra. Ezt olyan közvetett mérőszámok is jelzik, mint például az ingatlanpiaci forgalom, amelynek értéke - jóllehet az elmúlt hetekben már jelentősen fellendült - még mindig valamivel kevesebb, mint a fele a tavaly ilyenkor mért szintnek.
Ugyancsak beszédes jelzőszám a legnagyobb kínai szénerőművek szénfogyasztása, amely még mindig 26 százalékkal jár a tavalyi éves átlag alatt - áll az Oxford Economics hétfői tanulmányában. A ház hangsúlyozza, hogy jóllehet ez utóbbi nem tökéletes mérőeszköz, mégis szoros figyelemmel kell követni, mivel az ipari termelés aktivitásának megítéléséhez használni lehet.
A kínai gazdasági aktivitás februári zuhanásának súlyosságát azonban a friss beszerzésimenedzser-indexek (BMI) jelzik a legkirívóbban. Az Oxford Economics felidézi, hogy a kínai feldolgozószektor Markit/Caixin BMI-indexe a múlt hónapban mindössze 40,3 volt, a gyáriparon kívüli ágazatok összesített hivatalos BMI-mutatója pedig még sokkal mélyebbre, 29,6-ra esett vissza. A vizsgált szektorok aktivitásának növekedése és visszaesése közötti határt az 50-es BMI-indexek jelentik, vagyis mindkét érték mélyen a visszaesést jelző sávban jár.
Az Oxford Economics londoni elemzői közölték: az eddig ismertté vált aktivitási mérőszámok alapján 1,5 százalékponttal 2,3 százalékra rontották a kínai hazai össztermék (GDP) idei első negyedévi éves növekedésére szóló prognózisukat. A ház szerint ez az előrejelzés tükrözi azt a tényt, hogy januárban a koronavírus-járvány még jórészt érintetlenül hagyta a kínai gazdaság aktivitását, februárban azonban a növekedési pálya valószínűleg éles ívben a negatív tartományba fordult; a feldolgozószektor és a szállítási ágazat teljesítményének értéke is több mint 20 százalékkal zuhant.
Az Oxford Economics elemzői a hétfői tanulmányban közölték: várakozásuk szerint a koronavírus-járvány viszonylag rövid ideig tartó hatást gyakorol a kínai gazdaságra, és a cég a második és a harmadik negyedévben már robusztus fellendülést valószínűsít. Az elemzőműhely szerint ugyanakkor a kínai gazdaság így sem fogja teljes mértékben behozni azokat a veszteségeket, amelyeket az első negyedévben várhatóan elszenved.
Az Oxford Economics londoni közgazdászai mindezek alapján az idei év egészére most már csak 4,8 százalékos növekedéssel számolnak a kínai gazdaságban a januári előrejelzésükben szereplő 6 százalékos növekedési várakozás helyett.
A londoni elemzői közösségben van ennél is borúlátóbb prognózis a kínai gazdaság idei növekedésére. Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics legutóbbi felülvizsgált helyzetértékelésében közölte: jóllehet a járvány terjedését Kínában sikerült ellenőrzés alá vonni, a kínai gazdaság azonban meglehetősen nehézkesen kel ismét életre. Ennek alapján a ház az idei év egészére az általa korábban várt 5 százalékos bővülés helyett most már alig 3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít Kínában. A Capital Economics londoni elemzői közölték: ugyanebből az okból az eddigi prognózisukban szereplő 2,9 százalékról 2,5 százalékra rontották a világgazdaság egészének idei növekedésére szóló előrejelzésüket.
Sosem született még ilyen győzelem Japánban.
