|
| Szárítják a kávébabot Etiópiában. (Fotó: Reuters) |
Az üzlet a kávéval virágzik, tavalyi értékét (beszámítva a kávézó-hálózatok forgalmát is) az elemzők 200 milliárd dollárra becsülik és a forgalom további, 5,5 százalékos növekedését várják 2025-ig. A növekvő kereslet ellenére nem kevés termelőt aggaszt az árak alakulása. Az Arabica, jobb minőségű kávéfajták ára az idén 14 éve nem tapasztalt mélypontra csökkent a New York-i tőzsdén. Az Arabica teszi ki – a gyengébb kvalitású Robustaval szemben – a forgalom 60 százalékát. Az elmúlt évek kávétermései következtében alakult ki túltermelés és 2020-ra is ezzel számolnak.
A termelők lassan támogatásra szorulnak
Az árcsökkenés elsősorban bizonyos latin-amerikai termelőket érint, akik alacsony termelékenységgel dolgoznak, így a jelenlegi árszínvonal már nem fedezi a költségeiket. Ez is áll a Hondurasból és Guatemalából az Egyesült Államokba törekvő parasztok, mezőgazdasági munkások áramlása mögött. Ugyanakkor Peruban és Kolumbiában hír szerint egyre többen termesztenek kávé helyett kokacserjét, a kokain alapanyagát. A kávéágazatban attól tartanak, hogy a kistermelők kivonulásával csökken a minőség és a választék. Jeffrey Sachs, az ismert amerikai közgazdász egy szakmai találkozón már javasolta: hozzanak létre globális kávé-alapot a szegénységi küszöb alatt élő termelők támogatására.
|
| Arabica (barna vonal) és robusta kávé (narancs vonal) 2009 óta. Forrás: Tradingview.com |
A sokszínű kínálatra a legnagyobb veszélyt szakértők szerint az jelenti, hogy a termelés Brazíliában és Vietnamban összpontosul. Brazíliára a globális termelés egyharmada jut, a két ország együtt annak több mint a felét adja. Míg Brazíliából jön a Arabica-kávék nagyobbik része, Vietnam csaknem kizárólag Robusta-fajtákat termel. A brazil termelés messzemenően gépesített, míg Közép-Amerikában és másutt még kézzel takarítják be a termést. Kihat majd a helyzet alakulására az éghajlatváltozás is: a felmelegedéssel magasabben fekvő vidékekre kell áthelyezni a termelést, ám ott kevesebb a megfelelő terület.
Elemzők hosszabb távon a kávéár újabb emelkedésével számolnak, de rámutatnak, hogy a kávézóknál az viszonylag alárendelt szerepet játszik: a kávé ára a vendéglátóiparban csak a költségek 10-16 százalékát teszi ki.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
