A mélyülő orosz recessziós folyamatok egyre nagyobb tehertételt jelentenek Fehéroroszország számára. Oroszország a legnagyobb kereskedelmi partnere és egyben a legnagyobb hitelezője Minszknek. Mintegy 40%-a a fehérorosz exportnak Oroszországba irányul és a maradék jó része is a volt szovjet utódállamokba.
A belarusz rubel értékének felét elvesztette a dollárral szemben az év eleje óta, csak a tegnapi nap 6,2%-al zuhanva. De a minszki jegybanknak csupán 5 milliárd dollár valutatartalék áll a rendelkezésére. Viszont több mint négy milliárd dollár visszafizetése a hitelezőknek pedig ebben az évben esedékes.
Politikai földrengés
Múlt csütörtökön az éves sajtótájékoztatóján, Lukasenkó belarusz vezető az eddigi legvilágosabb jeleit adta annak, hogy távolodni kíván a Kremltől. Kijelentette, hogy ha a kétoldalú feszültségek fönnmaradnak, akkor Minszk elhagyja az Eurázsiai Gazdasági Uniót.
2014 novemberében ugyanis Moszkva letiltotta a húsimportot szomszédjától, azzal érvelve, hogy Minszk EU-s élelmiszert re-exportál Oroszországba. Lukasenkó erre reagálva „tisztességtelennek” nevezte az eljárást és nyilvános vitát kezdeményezett az orosz élelmiszer-hatóságokkal.
Minszki béketárgyalások
Minszk vendéglátója és közvetítője volt az utóbbi hónapokban Kijev és Moszkva béketárgyalásainak, amely az azóta összeomlott tűzszünethez vezetett tavaly szeptember 5-én.
Ahogy Moszkva és Kijev sodródik el egymástól, úgy vette Lukasenkó konzekvensen védelmébe az ukrán szuverenitást és próbálta megőrizni országát egy hasonló forgatókönyvtől.
Január 26-án minden idők legnagyobb békebeli hadgyakorlatát jelentette be a kormányzat tartalékosok számára, mintegy 15,000 katona részvételével.
Február 1-én egy új katonai doktrína lépett hatályba, amely kimondja, hogy „fegyvert viselő csoportok, irreguláris erők vagy zsoldosok küldése idegen országok részéről, amelyek fegyvert használnak Fehéroroszország ellen, hadüzenetet von maga után.” Ez meglehetősen világos utalás az úgynevezett ’kis zöld emberekre’, azaz orosz kommandósokra, akik megjelentek a Krímben annak annektálása előtt.
Nem hisznek már Putyinnak?
Putyin akkor azzal érvelt, hogy Ő csak az orosz etnikumú lakosság védelmére sietett. Lukasenkó ezen a területen is gyorsan lépett a fehérorosz nyelv támogatása érdekében. Január közepén jelentették be az új orosz nyelv-ellenes, egyben fehérorosz nyelv-támogató lépéseket az iskolákban.
Egy 2009-es fölmérés szerint ugyanis az ország lakosainak csupán 53.2%-a tekinti a fehéroroszt anyanyelvének, míg ez az arány 1999-ben még 73.5% volt. Ez az új politika igazi vízválasztót jelent Lukasenkó számára, aki egyszer kijelentette, hogy „semmilyen fontos dolgot nem lehet fehéroroszul kifejezni.”
Brüsszel felé vezet az út
Lukasenkó az utóbbi időben engedményeket tett brüsszeli kritikusai felé és számos aktivistát szabadon engedett, akiket még a 2010-es elnökválasztás utáni tisztogatások során juttattak rács mögé. A belarusz elnök hamarosan válaszút elé érkezhet: enyhít az autokrata szorításon és közelebb húzódik Brüsszelhez, vagy hagyja országát kitenni egy revansista és gazdaságilag megroggyant Moszkva kénye-kedvének.
A hasonló kihívásokkal küzdő Nurszultán Nazarbajev, Kazahsztán elnöke már túllépett ezen a dilemmán. Asztana 2014 októberében stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval.
Káncz Csaba jegyzete
Az elnök nem is volt ott. 
