Új előrejelzés bizonytalanságokkal

Rontotta korábbi - Magyarországra vonatkozó - előrejelzését a Takarékbank elemzői csapata. Suppan Gergely senior elemző elmondta, hogy legújabb számításaik szerint idén 0,3 százalékkal csökkenhet a gazdaság, jövőre pedig legfeljebb 1,5 százalékos növekedés várható. Míg a háztartások fogyasztása idén 1 százalékkal, a kormányzaté 2,4 százalékkal eshet vissza. A beruházások 2,8 százalékkal csökkenhetnek éves alapon számolva. Bár a belső kereslet továbbra is erősen nyomott marad, az infláció mégis magasan - 5,5 százalék körül - ragadhat, ugyanis az adó és bérintézkedések hosszabb távú árszínvonal-emelkedést okoznak. Az előrejelzéseket azonban bizonytalanság övezi elsősorban a görög választások kimenetele, illetve az IMF-megállapodás bizonytalansága miatt.

Suppan Gergely elmondta, hogy szerintük a Széll Kálmán Terv 2.0 elég ahhoz, hogy az államháztartási hiányt idén és jövőre is a 3 százalékos korlát alatt tartsa, az államadósság azonban nem tud érdemben csökkenni jövőre sem, ugyanis a rendkívül magas deviza államadósság a gyenge forinttal párosulva azt nem teszi lehetővé. A Takarékbank szerint az államadósság a GDP arányában 2013-ban is 75 százaléka fölött lehet. Az elemzés szerint Magyarország olyan adósságcsapdában van, amiből az egyetlen kiút most az lehetne, ha a lakosság 1000 milliárd forintos nagyságrendben növelné a megtakarításait, ez azonban a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok miatt gyakorlatilag esélytelen.

Néhány új üzem menti a hazai makropályát

A Nokia gyára Komáromban

Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a bizalmi indikátorok túlnyomó többsége további kedvezőtlen folyamatokat vetítenek előre, csakúgy, mint Európában. Idehaza üdítő kivételnek számít a beszerzési menedzser index, ennek a hátterében azonban elsősorban egyszeri tételek, a nemrég átadott új üzemekhez (vegyipar, autógyártás) kapcsolódó friss megrendelések állnak. Az elemzésük szerint ez a mutató is csökkenni fog a következő hónapokban. A elemző felhívta a figyelmet a rendkívül gyenge áprilisi ipari adatra, amely szerintük már tisztán mutatja a Nokia gyár bezárásnak hatását.

Az első negyedéves nagyon gyenge GDP-adatot Suppan szerint egyértelműen a beruházások visszaesése okozta. A második negyedévet ugyan felfújták a most átadott gyárak, termelőüzemek és várhatóan további pozitív hatása lesz a Mercedes-gyár beindulásának, azonban ezen kívül nem várható újabb erő, hacsak "valami csoda folytán" nem pörög fel a külső kereslet. A Takarékbank elemzői egyetértenek abban, hogy Magyarországnak égető szüksége van a megállapodásra az IMF-fel, ennek birtokában ugyanis csökken a kamatfelárunk, az állam kamatfizetési terhe, illetve csökkenhet a jegybanki alapkamat, amivel kapcsolatban ők arra számítanak, hogy a jövő év végére 6 százalékra csökkenhet.

Hozzák a cechet, 2014-ben jöhet a feketeleves

A Takarékbank elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy 2013 egészében nem igazán várható jelentős mértékű fizetési kötelezettség. Az IMF-nek már elkezdtük törleszteni a korábban felvett hitelt, legközelebb 2013 negyedik negyedévében lesz legközelebb egy jelentősebb lejáró adósság, (csaknem 2,5 milliárd euró államkötvény, nagyjából 1 milliárd euró IMF/EU-hitel), aztán 2014első negyedévében példátlanul nagy mértékű, 6 milliárd eurós fizetési kötelezettségünk lesz. Akkor összejön minden, jelentős részben állampapírok, nagy mértékű IMF/EU-hitel és devizakötvény-tartozás. Ez éppen egybeesik az esedékes országgyűlési választásokkal.

A Takarékbank elemzői emlékeztetnek, hogy a korábbi hiányok után most már tartósan többlete van a fizetési mérlegnek. Ennek hátterében kedvezőtlen folyamat, hogy a belső kereslet csökkenése miatt csökken az import, ami arányában növeli az export arányát. A kivitel azonban szintén ki van szolgáltatva a külső keresletnek, így szintén sérülékeny. Az elemzők úgy számolnak, hogy a hétéves uniós költségvetési keretprogram lezárásnak közeledtével intenzívebb beáramlás várható az EU Strukturális és Kohéziós alapjaiból, így az ország finanszírozási képessége mind idén, mind 2013-ban elérheti, illetve meghaladhatja a GDP 4 százalékát, ami hozzájárul a külső adósság további csökkenéséhez.