Oroszország területe Moszkvától északra, nyugatra és délnyugatra nyílt térség. A legsúlyosabb támadások ezen keresztül érték az orosz államot az első cárok hatalomra kerülése óta. Ezért az orosz katonai stratégák ezek birtoklásában látják Oroszország első számú katonai stratégiai érdekét – mondta Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő, aki az új elnök, Donald Trump ukrajnai béketeremtési lehetőségeit elemezte.
Zeihan szerint az Ukrajna ellen indított agressziónak is az az első számú célja, hogy Oroszország határát kitolják a lehetséges ellenséges haderők előtt álló természetes akadályokig. Ezek a Jeges-tenger, a Balti- tenger a Kárpátok, a Kaukázus és Közép-Ázsia hegységeg. Ezért komolyan veendő az a szándék, hogy az ennek útjába eső országokat megtámadhatják akkor is, ha NATO-tagállamok.
A Szovjetunió korszakában az oroszok elérték ezeket a határokat, így nem egy hagyományos katonai inváziótól tartottak, hanem a nukleáris világégés lehetőségétől. A posztszovjet Oroszország azonban elvesztette az ellenőrzést a támadási irányok felett. Részben ez az oka, hogy 1990 óta kilenc katonai műveletben vettek részt az oroszok, amelyek közül az Ukrajna ellen indított háború csak a legutóbbi.
Nem adják fel az oroszok, amíg van emberük háborúzni
A szakértő szerint az oroszok addig nem adják fel a háborúzást, amíg vissza nem állítják azt a határt, amit az előbbieknek megfelelően biztonságosnak tartanak. Így bármilyen tűzszünet vagy békemegállapodás
csak arra jó, hogy újraépítsék a hadseregüket, majd folytassák a terjeszkedést a természeti határokig. A gondjuk az, hogy az orosz társadalom az 1980-as évek óta az elöregedés időszakát éli. Ezért a jelenlegi évtized az utolsó időszak, amikor él elég fiatal férfi ahhoz, hogy katonáik nagy számbeli fölényére alapozva folytassanak háborúkat mások ellen.
Ezen a ponton érdemes szemügyre venni, hogyan akar békét teremteni Donald Trump. Környezete kiszivárogtatta a tervet, amely szerint a jelenlegi frontvonalon hirdetnének tűzszünetet. Európai csapatok érkeznének a fegyvernyugvás betartásának ellenőrzésére. Az ukránok NATO-tagságának lehetőségére 20 év múlva térnének vissza.
Ukrajna részéről ez elfogadhatatlan, mivel elvesztette lakossása negyedét és területe közel negyedét, ezért biztonsági garancia nélkül védtelen. Zeihan szerint azonban fontosabb, hogy ezt a tervet az oroszok soha nem fogják elfogadni. Nincs elvesztegethető 20 évük, főként, hogy nem csupán Ukrajnát akarják megszerezni, hanem az Oroszország határán túl lévő teljes nyugati perifériát.
Rengeteg az összeesküvés-elmélet, és nem mindegyik igaz
A háborúval kapcsolatos összeesküvés-elméletek egyike szerint az oroszok azért támadtak éppen 2022 elején, mert az amerikai Biden-adminisztráció gyenge volt, nem mutatott elég elrettentő képet. Zeihan
szerint az időzítés oka nem ez, hanem az, hogy Trump világossá tette: 2020-tól kezdődő második elnöki periódusának elején visszavonja az Egyesült Államok részvételét a NATO-ból. Putyin arra számíthatott, hogy ebben az esetben kék szegélyű kis tálcán kapja meg Ukrajnát.
Fotó: Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev
A szakértő szerint a Kreml azért örül Trump visszatérésének a hatalomba, mert manipulálhatónak tartják a régi-új elnököt. A titkosszolgálatokat megkerülve el tudtak hozzá jutni első elnöksége alatt, és azt találták, hogy nem sokat ért a világpolitikához. Szemben más amerikai elnökökkel, akik azt várják adminisztrációjuk tagjaitól, hogy megfelelően informálják őket, Trump azt várja, hogy legyezgessék a hiúságát. Ezért bárki, aki nemet mondott neki valaha – amivel azt éreztette, hogy nem ő a legokosabb ember a világon bármilyen kérdésről is legyen szó – azt kirúgta.
Putyin elfelejtette, hogyan kell kezelni Trumpot
Az oroszok megnyugodhattak látva, hogy az új elnök milyen emberekből állítja össz kormányát, azon belül a katonaság és a hírszerzés vezetését. A legfontosabb posztokra hozzá nem értő figurákat ültetett komoly tapasztalatok és vezetői tudás nélkül. Ezzel az USA katonai és hírszerzési képességeire sikerült komoly csapárt mérnie.
Zeihan szerint azonban túlértékelték a lehetőségeiket és rossz következtetésre jutottak azzal kapcsolatban, mit tehetnek. Ez többször megtörtént már. A legjobb példa a kubai rakétaválság, amikor azt gondolták, hogy szívózhatnak az amerikai elnökkel, figyelmen kívül hagyva, hogy kiterjedt állami intézményrendszer van a hátterében, amelyre támaszkodhat döntései során.
Jelen esetben sokkal személyesebb hibáról van szó. Nyersen azt mondták a béketervre reagálva Trumpnak, hogy „nem”. A világ minden vezetője tudja, hogy nem mondhat neki nyersen nemet, ám mintha az oroszok elfeledkeztek erről. Aki el akar valamit érni Trumpnál, annak hízelegnie kell neki – az ukrán, a kanadai, a mexikói, a panamai és az európai vezetők meg tudták tenni, hogy felhívják őt –, Putyin csak úgy nemet mondott neki. Ismerve Trump temperamentumát, nyilván el volt telve attól, milyen briliáns béketervvel állt elő. Az amerikai magatartás a következő években egyetlen ember, Donald Trimp hiúságát fogja szolgálni. Így a Kreml reflexszerű reakciója vélhetően szembe fordította magával azt, akit – rábírva az ukránok amerikai támogatásának leépítésére – kihasználhatott volna.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,60 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
