A Kommerszant arra is emlékeztetett, hogy az évi 6 milliárd köbméter gázt fogyasztó Magyarország az első állam, amely a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását követően kezd tárgyalásokat Oroszországgal a földgáz áráról, miután idén lejár az orosz-magyar hosszú távú gázszerződés.
Ezért dörgölődzünk?
Arra is utaltak a cikkben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin február 17-re tervezett budapesti látogatása előtt - kijelentette, hogy rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal.
Viszont az még nem világos, milyen útvonalon fogja szállítani a Gazprom az orosz gázt európai partnereinek.
Putyin még tavaly december elején Ankarában bejelentette, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték építésétől és a Gazprom Ukrajnát elkerülő útvonalat épít Törökország felé. Nem lehet tehát egyelőre megjelölni a hosszú távú szerződésekben, meddig juttatja el Oroszország az energiahordozót.
A Gazpromnál hagyományosan 20 évre szóló gázszerződések időtartamának csökkentése az új európai energetikai stratégia egyik pontja. Az Európai Bizottságnak a hónap végéig kell bemutatnia a stratégiát.
Továbbadnánk?
A lap egy magyar álláspontot ismerő forrása szerint azt szeretnénk elérni, hogy a Gazprom csökkentse a "take-or-pay", azaz vidd, vagy fizess elvű szállítások mennyiségét, valamint azt, hogy joga legyen értékesíteni (reexportálni) a megvásárolt orosz gázt. Ez utóbbi kérdés a legérzékenyebb a Gazprom számára, amely törvénytelennek tartja a reexportot.
A Kommerszant másik forrása az orosz-magyar gáztárgyalásokat sok szempontból politikai jellegűnek tekinti, minthogy szerinte Magyarország ma az egyetlen szövetségese Oroszországnak az Európai Unióban.
A cég 60 országban forgalmazza termékeit. 
