|
| 24 méter hosszú, három méter átmérőjű SS-24-es típusú hatástalanított interkontinentális, ballisztikus rakéta. Hatótávolsága 12 ezer kilométer volt, s akár hat nukleáris robbanófejet is be tudott fogadni. 2005-ben állították ki Kecelen. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
A Kreml honlapján olvasható közlemény szerint az orosz államfő egy finn újságíró kérdésére válaszolva azt mondta, hogy "ha valakik Oroszország területét fenyegetik, akkor nekünk a fegyveres erőket, a korszerű csapásmérő eszközöket azokra a területekre kell majd irányítanunk, ahonnan a fenyegetés kiindul." "Hogyan is lehetne másképp, hiszen a NATO közeledik a határainkhoz és nem mi mozgunk valamerre?" - tette fel a kérdést Putyin.
Mitől tart Putyin?
Az orosz elnök közölte azt is, hogy Moszkvát a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése jobban aggasztja, mint az Európába telepítendő fegyverekről szóló nyugati nyilatkozatok. "Ezek inkább Oroszországnak szánt és az Európai Unióval kapcsolatos politikai kijelentések" - vélte. Hozzátette, hogy azokat elemezni fogják, de egyelőre nem lát okot "különösebb aggodalomra".
Akiknek nincs okuk félni
Putyin kijelentette, hogy országa nem fenyegeti Finnországot, amelynek biztonságát szerinte a legjobban az garantálja, ha megőrzi semlegességét.
Az orosz államfő a nap folyamán a Hadsereg-2015 elnevezésű, a Moszkva közeli Kubinkában rendezett haditechnikai fórumon és kiállításon bejelentette: Oroszország az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe.
Amerika aggódik
Az amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az új interkontinentális ballisztikus rakéták miatt. "Ez aggodalommal tölt el engem. Mindenkit aggodalommal tölt el, hogy mik lehetnek a következmények, ha ilyen bejelentést hall egy ilyen hatalmas ország vezetőjétől" - mondta washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Kerry közölte, hogy beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a Szíriában - túlnyomórészt a kormányerők által - végrehajtott vegyi támadásokról, amelyek "mindenki türelmét próbára teszik". Szavai szerint az ügyben az Egyesült Államok diplomáciai és egyéb erőfeszítéseket is tett.
Kerry arról is beszámolt, hogy aggodalmát fejezte ki Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnöknek a nukleáris fegyverekkel egyaránt rendelkező, két rivális ország, Pakisztán és India között megnövekedett feszültség miatt. Ennek oka, hogy megnőtt a vitatott hovatartozású Kasmírból Indiába beszivárogni próbáló szélsőségesek száma.
És akkor még ott van Irán
John Kerry kijelentette: nem szükséges Teheránt elszámoltatni a nukleáris fegyverek előállítását célzó múltbeli kutatásairól az iráni nukleáris program korlátozásához megkötendő egyezményhez. A külügyminiszter szerint a tárgyalópartnereknek átfogó elképzelésük van Irán múltbeli tevékenységéről, sokkal jobban aggasztja őket, hogy mit tehet majd Teherán a jövőben, és most arra összpontosítnak, hogy belül maradjanak a megállapodás június 30-ra kitűzött határidején.
| Európa hagyja, hogy Amerika belerángassa egy háborúba? A hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erősödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában. Moszkva eközben inkább Kína és India felé fordul és erősíti biztonságpolitikai kapcsolatait a két ázsiai hatalommal. A Privátbankár elemzését itt olvashatja >>>> |
Digitális cenzúra a válság közepén.
