A putyini politikai rendszer egyik legfontosabb jellemzője és nóvuma az új Oroszország létrejötte óta a titkosszolgálati (csekista) és az erõszakszervezeti („szilovik”) múlttal vagy kötődéssel bíró személyek beépülése hatalmi pozíciókba.
A szilovik az égbe megy
A szilovik a vaskézzel vezetett erős orosz állam híve, számára a kapitalizmus mindig a katonai-ipari komplexum kapitalizmusa. Az egykori KGB-s szilovik ma az Isten, Haza és Család orosz ortodox eszményeit követi, és mély gyanakvással nézi a Putyin környékén sertepertélő, megtollasodott oligarchákat. A szilovik megveti a Nyugatot, azt a deviancia és a gyengeség forrásának, és persze Oroszország örök ellenségének tartja.
A Krím-félsziget 2014-es annektálása kapcsán kitört politikai válság Oroszország fokozódó nyugati elszigetelődéséhez és a szilovik kör drámai megerősödéshez vezetett. Mára ez a csoport nemcsak a Kreml-ben, hanem a külügyminisztériumban is átvette a dolgok irányítását és rákényszeríti ezekre az intézményekre a radikális retorikát és konfrontációs stílust. Egyben az orosz államot folyamatos eszkaláció felé nyomja a Nyugattal szemben.
Putyin kőbizalmi emberei
De kik a legbefolyásosabb szilovikok, akik mára Putyin kőbizalmi embereinek számítanak? Először is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (a KGB utódszervezete) vezetője, Nyikolaj Patrusev. Ő nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a külföldi titkosszolgálatok célja nem egyszerűen a politikai helyzet befolyásolása, hanem Oroszország destabilizálása, végső soron feldarabolása.
A következő, rendkívül befolyásos szilovik Szergej Nariskin, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője. Szintén a körhöz tartozik Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB), vagyis a belső elhárítás vezetője, akinek fia ellen tegnaptól amerikai szankciók léptek életbe.
Putyin kőbizalmi emberének számít Szergej Sojgu védelmi miniszter, is aki ellen az EU ezekben az órákban vezet be szankciókat.
Bortnyikov pályája
Ma a 70 éves Alekszandr Bortnyikovot vesszük górcső alá, aki az Urálban született, Perm városában és aztán a Leningrádi Vasútközlekedési Műszaki Főiskolán végzett 1973-ban. Ezután Moszkvába került, a komoly presztízzsel bíró KGB főiskolára. De míg Putyint az NDK-ba, Nariskint pedig Brüsszelbe vezényelték a képzés után, Bortnyikov maradt a Szovjetunóban.
1975-től a KGB-nél, majd annak utódszervezeténél, az FSzB-nél dolgozott Leningrádban, Putyin kollégájaként. 2003 júniusa és 2004 szeptembere között az FSzB Szentpétervári Igazgatóságának vezetője volt. 2004. február 24-én az FSZB Gazdaságbiztonsági Szolgálatának vezetőjévé nevezték ki, mely beosztást 2008. május 12-ig töltötte be, amikor a Nemzetbiztonsági Tanács élére távozott Nyikolaj Patrusev utódjaként kinevezték az FSZB igazgatójává.
A mélyállam akcióban
Bortnyikov az utóbbi napokban is szállította az elnök számára a háborút előkészítő, kétes megalapozottságú anyagokat. Azt állította, hogy határőrei elkaptak egy ukrán katonai szabotőrt, akinek sikerült beszivárogni Oroszország területére. Állítása szerint a határőrök több szabotőr társát likvidálták. Ukrajna és a Nyugat mindezt teljes kitalációnak minősítette.
Amerikai állítás szerint Bortnyikovra vár majd a feladat az esetlegesen meghódítandó Ukrajnában, hogy futtassa ügynökeit, fizessen le politikusokat és állítsa össze azon ukrán közéleti személyiségek listáját, akiket vagy el kell hurcolni táborokba, vagy likvidálni kell.
Egy átfogó, oknyomozó tanulmány szerint Bortnyikov FSzB-je napjainkra „állam lett az államban”, a Putyin rendszer agyává és szívévé nőtte ki magát. A tanulmány azt állítja, hogy az FSzB ellenőrzése az orosz politikai, gazdasági és társadalmi élet fölött ma kiterjedtebb, mint a szovjet rezsim fénykorában a KGB hatalma. Ebben a kleptokrata rezsimben Bortnyikov és családja mára Oroszország leggazdagabbjai közé emelkedett.
Pénzeső és politikai gyilkosság Londonban
De az 1990-es évek elejére már mind Putyin, mind Nariskin, mind Bortnyikov a szentpétervári városházán dolgozott. A városban ezekben az években elmosódott a határ a politika és a maffia között. Bortnyikovot 2004 februárjában az FSzB Gazdaságbiztonsági Szolgálatának vezetőjévé nevezték ki – ez aranybányának bizonyult.
Ahogyan egy korábbi kollégája, Andrej Szoldatov elmondta egy oknyomozó újságírónak: „Ennek a szervezetnek elég anyag állt rendelkezésére, hogy bármelyik orosz nagyvállalatot becsukjanak, vagy annak vezetőjét bebörtönözzék”. A megvesztegetési pénzek özönlöttek tehát Bortnyikov részlegéhez.
Orosz oknyomozó újságírók szerint Bortnyikov részese volt annak a politikai gyilkosságnak, amelynek keretében 2006 novemberében radioaktív polóniummal meggyilkolták Londonban Alexander Litvinyenkót.
Az elkövetkező napokban pedig az FSzB titkos, külföldi felforgató műveleteire szakosodott „5. Szolgálatra” feltételezhetően komoly kihívások várnak Ukrajnában.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
További cikkeink a témában:
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
