Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Oroszország a jövő héten energetikai megállapodást ír alá a görögökkel, 3-5 milliárd eurót adnak Athénnak.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök.(Kép forrása: MTI/AP/Pool/Alekszandr Zemljianyicsenko)
A Der Spiegel úgy tudja, Moszkva 3-5 milliárd eurót utal át Görögországnak előlegként, amelyből Athén a Török Áramlat görögországi szakaszának építését finanszírozza majd.
A görög Sziriza kormánypártnak a tervezett megállapodás részleteit közelebbről ismerő illetékese azt mondta, hogy a pénz most komoly segítség Görögországnak, amely súlyos helyzetbe került az államadósság átalakításáról az EU-val elhúzódó tárgyalások miatt. A Der Spiegel úgy tudja, hogy az előleget majd abból az összegből vonják le az oroszok, amely Görögországnak jár az Európába irányuló szállítások utáni tranzitdíjért.
Déli helyett TörökVlagyimir Putyin tavaly december 1-jén ankarai látogatásán jelentette be, hogy leállították a Déli Áramlat projektet, és ahelyett egy másik gázvezetéket építenek Oroszország és Törökország között. A megállapodáshoz később Görögország is csatlakozott. Az úgynevezett Török Áramlat évi 63 milliárd köbméter kapacitású lesz, 47 milliárd köbméter földgáz kerül Európába és 16 milliárd köbméter közvetlenül Törökországnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.
Az idei év végére elkészül a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal modernizálása, a két ország fővárosa így gyakorlatilag karnyújtásra kerül egymástól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.