Klaas Knot, az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja elmondta, hogy a nem eurózóna tagállamok is hozzájárulhatnak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) bővítéséhez az IMF-en keresztül.
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, mely szerint Kína 50 és 100 milliárd dollár közötti összeggel akar hozzájárulni az EFSF-hez, vagy egy olyan új alaphoz amelyet Kína közösen hoz létre a Nemzetközi Valutaalappal.
Klass Knot még azt is elmondta, hogy vannak olyan országok, amelyek hajlandóak részt venni az euróövezet megsegítését célzó IMF-feltőkésítésben, majd hozzátette, hogy nem szabad elfelejteni az 1990-es évek ázsiai válságát, amikor is a világ nagy része segítséget nyújtott az érintett országoknak. A Kormányzótanács tagja hangsúlyozta, hogy az erős európai gazdaságok járultak hozzá a legnagyobb mértékben a válságból való kilábaláshoz.
Korábban Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja a Le Figaro című francia napilapban megjelent interjúban elmondta, hogy az eurózónának nyújtott támogatás elérheti a 100 millió dollárt, a támogatást azonban két feltételhez kötik.
Első feltételként az euróövezeti mentőalap (EFSF) hatékonyságát jelölte meg. "Az EFSF-nek hatékonynak, hasznosnak kell lennie az európai helyzet stabilizálásának támogatásában. Peking meg akar győződni arról, hogy működik a mechanizmus" - fogalmazott. "Semmi nem lenne Kína számára rosszabb annál, mint támogatni olyasmit, ami kudarcba fullad" - tette hozzá. A másik feltétel "a felkínált garanciákra vonatkozik, miután nem zárható ki, hogy a mechanizmus nem működik".
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
