Feladták Izjumot az oroszok, hogy elkerüljék a bekerítést, ez hadműveleti szintű vereség.
A szakértő Facebook-oldalán közölt gyors helyzetértékelést a ma érkező hírekről.
"Orosz és ukrán egybehangzó tudósítások szerint az orosz haderő feladta Izjumot, a csapataik gyors ütemben vonulnak vissza kelet felé, hogy elkerüljék a bekerítést. Ha ez igaz (márpedig egyre inkább úgy tűnik, hogy igaz), akkor a háború legnagyobb orosz vereségét látjuk éppen kibontakozni. Amikor tavasszal feladták Kijev és a többi észak-ukrajnai város (Csernyihiv, stb.) ostromát, az az ő döntésük volt. Itt viszont az ukrán ellentámadás elől menekülnek."
A kép még nem teljes, mivel az elmúlt napokban ukrán (és nyugati) oldalról gyakorlatilag nem adtak ki részletes információkat a hadi helyzet alakulásáról, az orosz források pedig természetesen visszavert ukrán támadásról, készülő ellentámadásról szóltak. A független szakértők így orosz és ukrán közösségi médiás posztokból, illetve innen-onnan összekapart információkból tudnak dolgozni
"Természetesen továbbra is indokolt az óvatosság az optimizmusban, mert nyilvános forrásokból csak nagyon korlátozottan lehet feltérképezni a teljesen aktuális harcászati helyzetet"
- fogalmaz Rácz András, de ezt figyelembe véve is kijelenti:
"Ezzel együtt, ha Izjumot vissza tudja szerezni Ukrajna, azzal nagyon jelentősen tehermentesíti a Donbaszt is, hiszen teljesen megszűnik az orosz harapófogó északi ága. Ez tehát jelentős, hadműveleti szintű orosz vereség. Azt viszont jelenleg még korai megmondani, hogy hadászati, illetve politikai következményei lesznek-e, főképp Oroszországban."
FRISSÍTÉS: Az oroszok is elismerték, hogy jelentős területeket adtak fel, a részletek alábbi összefoglalónkban olvashatók:
Más szakértők is hasonló következtetésekre jutottak, a KARD Facebook-oldala például Kupjanszk elestéről számolt be egy fotó alapján.
Tom Cooper, a napi helyzetjelentéseket közlő osztrák szakértő pedig térképen foglalta össze a dolgok állását ma délelőtt.
Reggeli háborús hírösszefoglalónkban mi is arra utaló jeleket gyűjtöttünk össze, hogy az oroszok nagyon nehéz helyzetbe kerülhettek ezen a frontszakaszon, többek között parancsnokuk is fogságba eshetett, az ukránok pedig valószínűleg egy modern radarrendszer egyik sértetlenül hátrahagyott darabját is megszerezték.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.