A Kásler-ügyben érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések - ezt mondta ki ma délelőtt a Kúria.  A bírói testület felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik, és ahelyett a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. A vitatott szerződés azonban ettől érvényben marad. Ebben az ügyben a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött, tehát nem érvényes a többi devizahitel szerződésre.

Az OTP már reagált is a döntésre: azt írták a Privátbankár.hu szerkesztőségének, hogy ezzel egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre. A Kúria döntése alapján a feleknek visszamenőlegesen el kell számolniuk, amely összegszerűségét tekintve kevesebb mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek - írják.

Magyarországon nincs precedensjog, tehát a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden további ítéletre, különösen nem minden szerződésre. Ahogyan az Európai Unió Bírósága is kimondta, minden egyes esetben külön vizsgálni kell az egyedi szerződés megkötésének körülményeit, mint a tisztességtelenség megítélésének egyik feltételét.

A Magyar Bankszövetség egyelőre csak annyit reagált: a jogegységi döntés megszületése előtt nem akar nyilatkozni. A Kúria nagyjából 2 hét múlva, június 16-án jogegységi hozhat döntést több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben,

Volt ma egy állampapír-aukciónk is, a szokásos keddi menetrendnek megfelelően 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket vitt piacra az Államadósság Kezelő, ezúttal is 60 milliárd forint értékben. Az elsődleges forgalmazók háromszor ennyit is elvittek volna, így 10 milliárddal emelte az eredetileg eladni tervezett mennyiséget az ÁKK. Az átlaghozam 4 bázispontot csökkent a múlt heti aukcióhoz képest, 2,3 százalék lett.

Úgy tűnik, hogy tényleg vége a válságnak: szokatlanul optimista hangulatú előadást tartott Nouriel Roubini, azaz ahogy a szakmában becézik, Dr. Végzet Budapesten. A világgazdaság szerinte jó irányba tart, ahogy Közép-Kelet Európa is a kilábalás útján halad. Roubini azt is elmondta, mi miatt kell aggódnunk - sorolom is: a kockázatok között első helyen Kínát emlegette, mivel nem tudni, a kínai gazdaság a korábbi robusztus növekedés után finoman fékez le, vagy becsapódik a talajba.  A második problémaforrás a Fed politikája lehet a világ számára: az sem jó, ha túl gyorsan állnak le a monetáris lazítással, és az sem, ha túl gyorsan. A harmadik problémaforrás a világgazdaság számára a csak nagyon lassan magához térő Európa és az eurózóna. A feltörekvő gazdaságoknál pedig az egyik nagy veszélyt az jelenti Roubini szerint, hogy sok országban az állam túl sok mindenbe beleüti az orrát: az államkapitalizmus egyre elterjedtebb, amire a legjobb - vagy ahogy nézzük, legrosszabb - példának Magyarországot hozta a szakember. Problémás a kormányzat viszonya a külföldi befektetőkkel – a kormány korábban privatizált vállalatokat visszaállamosít, esetenként egész szolgáltatói iparágak kerülnek újra állami kézbe. Hogy miről beszélt még a híres közgazdászprofesszor, arról egy nagyobb összeállítást olvashatnak a Privátbankáron.