Hosszú idő

Egész pontosan szeptember 9-én van a nap, amikor a jelenlegi királynő átveszi a leghosszabb ideig regnáló angol uralkodó címét. Immár több mint 63 és fél éve ül a trónon a jelenleg 89 éves uralkodó. Persze az uralkodó kifejezés már igencsak idejét múlta: a királynőnek semmilyen érdemi beleszólása nincs a politikába, minden hatalom a parlament és a kormány kezében van.

A királynő kizárólag államfői teendőket lát el, igaz, azokat nem csak országában, hanem több volt angol gyarmaton is, köztük Kanadában, Ausztráliában és Új Zélandon. A világon csak egyvalaki van, aki régebben viseli a hivatalát, mint Erzsébet: mégpedig Bhumibol thai király.

63 és fél év elképesztően hosszú hivatali idő. Erzsébet koronázásakor még Sztálin vezette a szovjet birodalmat, és Truman volt az amerikai elnök. Az Egyesült Királyságban 11 miniszterelnököt nevezett ki (Harold Wilsont kétszer is). Mikor trónra lépett, még Winston Churchill volt az 1951-ben újraválasztott miniszterelnök.

Viktória birodalma

Viktória mindössze 18, Erzsébet 25 évesen került a trónra, vagyis a jelenlegi királynő korban jóval túlélte dédanyját, és jó esélye van arra, hogy még hosszú élet vár rá, miután saját édesanyja is 101 évet élt.

Viktória trónra kerülésekor, 1837-ben zajlott az ipari forradalom, Nagy-Britannia a gazdasági fejlettségben a világelső volt. Ugyancsak első volt, mint tengeri hatalom, és Viktória uralkodásának évtizedei alatt teljesedett ki a Brit Birodalom, amely gyarmataival együtt a világ negyedét uralta, korának szuperhatalma lett.

Erzsébet nemzetközössége

Erzsébet a megroppant és megszűnés előtt álló birodalmat vette át. A 2. világháborúban Amerika és a Szovjetunió vették át a szuperhatalmi szerepet, Nagy-Britannia súlya lecsökkent. S miután Amerika nem nézte jó szemmel a hagyományos gyarmati rendszert, annak törvényszerűen meg kellett szűnnie. A folyamat 1960 körül érte el csúcspontját: a gyarmatok egymás után alakultak független országokká. Viszont a királynő személyes sikerének is tekinthető, hogy sok ország megtartotta őt államfőnek.

A birodalmát vesztett Egyesült Királyság azonban gazdaságilag ugyanolyan szép pályát futott be, mint Viktória alatt. Erzsébet trónra lépésekor az ország épp kiheverte a 2. világháború következményeit (1950-51-ben szűnt meg az élelmiszerjegyek rendszere), és indult viharos fejlődésnek. Pár évtized alatt a nyugat-európai országok többségével együtt igen fejlett, jóléti ország lett.

Kihívások

Erzsébet élete azért nem egészen gondtalan: a királyság intézménye és az ország egysége, mely fölött uralkodik, bizonytalan. Többször felmerült a brit közvéleményben, hogy át kéne állni a köztársasági államformára. Ezek a hangok eddig általában elcsitultak, de ez jórészt Erzsébet személyiségének köszönhető, miután egyöntetű szimpátia övezi. Utódainál ez azonban nem lesz olyan egyértelmű: fia, Károly korántsem olyan népszerű, mint ő maga. Őt persze át is lehet ugorni, és akkor az unoka, Vilmos herceg lépne trónra, de a népszerűség kérdése már az ő esetében sem bizonyos.

Ami az ország egységét illeti, azt már tavaly komoly kihívás érte a skót függetlenségi népszavazással. Miután a függetlenségpártiak csak kis arányban vesztettek, egyáltalán nem biztos, hogy a közeli jövőben nem történik meg Skócia leválása, különösen, ha Nagy-Britannia, ill. ezesetben már csak Anglia kilépne az Európai Unióból. Persze lehet, hogy a skótok is megtartanák a királynőt (ill. utódját) államfőnek, így az uralkodó paradox módon nem veszítene tényleges „zónájából”, legfeljebb lenne még egy országa a jelenlegi 16 mellé.