Tegnapi cikkünkben mutattuk be, hogy a 2022-es költségvetés tervezése során vita alakult ki a kormány és a büdzsétervek ellenőrzésére fenntartott Költségvetési Tanács között a kívánatos fiskális pályát illetően. A tanács szerint ugyanis a jövő évi tervekben túl magas hiányt szerepeltet a kormány, ami negatív makrohatásokkal járhat.
Arról van szó, hogy míg a kormány szerint még jövőre is muszáj jelentős fiskális eszközökkel támogatni a gazdasági újraindulást a koronavírus-járvány után, addig a tanács álláspontja szerint ennél csekélyebb központi "áldozatvállalással" is magára tudna találni a gazdaság, ráadásul egy eltúlzott mértékű pénzeső kontraproduktív lehet, mert a megnövelt kereslet kapacitáshiányt eredményez (több lesz a megrendelés, mint amennyit a gazdaság kivitelezni képes), ami pedig az árak emelkedésében csapódik le.
E vita egyik - nem mellékes - leágazása, hogy míg a pénzszórás miatt a kormány 5,9 százalékos hiányt tervezett be az idei 7,5 százalék után, addig a tanács álláspontja szerint el lehetne érni a bűvös 3 százalékos deficitet is, de legalábbis meg lehetne közelíteni azt. A 3 százalék azért fontos, mert európai uniós kötelezettségvállalása van a tagállamoknak arra, hogy ezen szint alatt tartják a költségvetési hiányukat, amit a pénzügyi stabilitás egyik mérőfokának tart Brüsszel.
Csakhogy a járványhelyzet felülírta ezeket a szabályokat, az EU ez idő alatt nem kéri számon a tagországokon az egyenlegeiket, hiszen most tényleg fontosabb a gazdaság talpra állítása. Erre hivatkozva tervez úgy a kormány, hogy még jövőre is szükség lesz a deficitkritérium megsértésére. Szerintük ugyanis az EU még jövőre is elnéző lesz e tekintetben.
De nemcsak brüsszeli direktívákat kell követni ebben a kérdésben, a magyar kormánynak megvannak a maga fékjei is a szabályozó rendszerben, amelyek elvileg nem teszik lehetővé a hiány elcsúszását. Az egyik ilyen jogi oszlop a Stabilitási törvény, aminek a 3/A. §-a rendelkezik a költségvetési hiányról. Ez alapján a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Ezt a szabályt tehát felül kell írni arra az időre, amíg a gazdasági folyamatok azt indokolják. Ennek szükségességét jelezte a 2022-es büdzsé tervezetéhez készített jelentésében a Költségvetési Tanács, rá két napra pedig meg is jelent a vonatkozó jogszabály. A legutóbbi Magyar Közlönyben publikált kormányrendeletben ez szerepel:
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
Vagyis élve a rendkívüli felhatalmazással, a kormány egy rendeletben átírta a Stabilitási törvényben rögzített feltételt a hiányra vonatkozóan - miközben a parlament azért ülésezik.
Az is szerepel továbbá a közlönyben, hogy a rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítják. Ezt a jogszabályt is módosítják, az őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbítva a hatályt. De nem kérdés, hogy ha szükségesnek látják, akkor még tovább fogják fenntartani ezt az állapotot. Akár 2022-ig, a választás évéig is.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
