Simor: kiszámítható monetáris politika kell
Makro-körkép
Az export alakulása erősen függ a világgazdaság, az exportpiacok teljesítményének alakulásától. A prognózis szerint a 2012-es erőteljes lassulás 2013-ban is csak kis mértékben tud korrigálni. Magyarország jelenléte, piaci részesedése azonban az elmúlt években javult, így a következő években is jól teljesíthet az ország a külpiacokon. A probléma a belső fogyasztással, kereslettel van, amit a csökkenő reáljövedelmek és a gyenge fogyasztói bizalom határoz meg. Ezzel párhuzamosan a beruházási aktivitás gyakorlatilag 2006 óta csökken.
A munkanélküliség magas szinten jár, a tartós munkanélküliek (legalább 12 hónapja állást keresők) száma is növekszik. Az infláció emelkedik, a kormányzati adóintézkedések, az energia- és élelmiszerárak emelték 6 százalék közelébe a fogyasztóiár-indexet. Azonban az inflációs alapfolyamatokat (a külső ársokkoktól megtisztított folyamatokat) vizsgálva is az látszik, hogy ami történik, az nincs összhangban az inflációs céllal.
Most akkor ez milyen válság?
Simor András szerint fontos tisztázni, hogy ciklikus hatások vagy strukturális hatások eredményeként alakult ki a fent vázolt makrogazdasági helyzet. A monetáris politikának ugyanis alapvetően a ciklikus hatásokra van ráhatása – ha a növekedés útjában strukturális problémák állnak, akkor gazdaságszerkezeti átalakításokra van szükség.
Magyarország felzárkózása Simor András szerint megakadt: a potenciális GDP-növekedési ütem mind az európai átlagtól, mind a visegrádi országok átlagától elmarad. A pénzügyi válság miatti visszaesést nem követi érdemi korrekció, miközben más országok már elérték a fordulópontot. Ennek okai között a válság előtt felhalmozott adósság szintjét említette Simor András, amely hosszú mérlegalkalmazkodást valószínűsít, terheli a magyar gazdaság összes szereplőjét: az államot, a lakosságot, a bankokat is. Az adósságproblémával küzdő gazdaságokban a belföldi kereslet tartósan visszafogott marad – a növekedés egyetlen forrása így az export lehet. A magas adósságállomány nem csak a fogyasztások, hanem a beruházások szempontjából is kritikus.
A beruházások visszaesése miatt lassul a tőkeakkumuláció, visszaesik a termelékenység - így lassul a potenciális növekedés. A vállalatok nem jutnak hitelhez, a hitelezés gyors fellendülésére nem is lehet számítani.
A potenciális növekedés másik összetevője a munkapiac, itt ellentétes hatások vannak jelen. Látható javulás állt be az aktivitásban 2009 óta: a rokkantnyugdíjazás szigorítása, a nyugdíjkorhatár emelése, az előrehozott nyugdíjak arányának csökkenése érdemben javította az aktivitási rátát. Emellett azonban szintén növekedett a strukturális munkanélküliség aránya is: magyarán csökkent a gazdaság által könnyen felszívható munkanélküliek aránya.
Mitől lesz itt növekedés?
A potenciális kibocsátás erősítéséhez egyrészt a produktív beruházások arányát kellene növelni. A gazdálkodók számára alapkövetelmény, hogy a szabályozási környezet stabil legyen. Emellett a hitelezési hajlandóság javulására is szükség van.
Az aktivitás és foglalkoztatottság növelése az elhelyezkedést megakadályozó tényezők felszámolásával, a munkaerő rugalmasságának növelésével, átképzési programok segítségével lehetséges. A termelékenység növelése pedig a munkaerő képzettségének javításán, a kutatás-fejlesztésre fordított erőforrások növelésén keresztül érhető el.
Ehhez a monetáris politika többek közt a kiszámíthatóságot teheti hozzá: ne kelljen a piacoknak, elemzőknek azon törnie a fejét a kamatdöntések előtt, vajon milyen szempontok mentén dönt ezúttal a Monetáris Tanács – mondta Simor András.
Domokos: éppen teljesül az államadósság-szabály
Domokos felhívta a figyelmet: az alaptörvénybe foglalt államadósság-szabály értelmében a Költségvetési Tanácsnak idén először vétójoga van, amennyiben a költségvetési év államadósság-mutatója nem kisebb, mint a megelőző év államadósság-mutatója.
A 2013. évi hiány várhatóan még éppen teljesíti az adósságszabályt, jövőre inkább a maastrichti kritériumok teljesítése lesz a szigorúbb feltétel. A költségvetési tartalékok kérdését azonban újra kell gondolni: tartalékot kell képezni arra az esetre, ha a törvényjavaslat benyújtása és a zárószavazás között lényeges romlás következik be a makrogazdasági mutatókban. Domokos László felhívta a figyelmet az évközi tartalékok képzésének szükségességére is.
| Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban – ez a mottója a szeptember 27-29. között Egerben megrendezett jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelyet idén is a Magyar Közgazdasági Társaság rendez meg. A Privátbankár a vándorgyűlés helyszínéről tudósít. Cikkeink a vándorgyűlésről >> |
2006 és 2011 között a magyar gazdaság veszélyes helyzetbe került: az államadósság több mint 8200 milliárd forinttal emelkedett, az adósság finanszírozásához kapcsolódó kiadás közel 6600 milliárd forint volt. Az államadósság növekedését több mint 80 százalékban maga az államadósság finanszírozása okozta. A Költségvetési Tanácsnak ezért elsősorban a hiánycélra, annak teljesülésére kell koncentrálnia, az adósságfinanszírozás évi 1000 milliárdos nagyságrendű tételét nem lehet figyelmen kívül hagyni - véli Domokos.
Kovács Árpád: nem lehet csak politikusként vagy csak közgazdászként gondolkodni
A különböző forgatókönyvek fő tanulsága, hogy nem lehet csak politikusként vagy csak közgazdászként gondolkozni - összegzett Kovács Árpád.
Ez a „gig economy.” 
