„Rendkívül súlyos lépés Rogán Antal felvétele a szankciós listára” – fogalmazott Yaro Patrice külpolitikai szakértő lapunk megkeresésére a kedden kirobbant botránnyal kapcsolatban.
A lépés alapjául szolgáló Magnyickij-törvény (erről bővebben itt lehet régebbi összefoglalót olvasni) kapcsán kiemelte, hogy ennek a mostani lépést lehetővé tevő módosítását 2012-ben gyakorlatilag teljes kétpárti konszenzussal fogadta el a szenátus. És Marco Rubio, aki Donald Trump második ciklusában várhatóan a külügyminiszteri posztot fogja betölteni, maga is igennel szavazott a szenátusban erre a módosítóra.
Yaro Patrice emlékeztetett arra, hogy a 2014-es kitiltási botrány alkalmával is ezt a törvényt alkalmazták, de – ahogy fogalmazott – „nyilván ez most a legnagyobb ilyen esemény, és példa nélküli az, hogy egy szövetséges országból egy hivatalban lévő minisztert felvegyenek erre a listára, ez nagyon komoly dolog”.
„Szudáni tömeggyilkosokkal egy listára kerülni… alapvetően iráni, észak-koreai, venezuelai, és hasonló országokból kerülnek fel erre a listára. Ez egy katasztrófahelyzet, a világsajtó is mindenhol megírta.”
A szakértő nem is teljesen érti, hogy miért lépte most meg ezt az amerikai vezetés, és miért most.
„Én arra számítottam, hogy már 2021 januárja [Biden hivatalba lépése] után élesítik ezt a törvényt Magyarországgal szemben, de alig történt valami ez ügyben. Trump beiktatása előtt, Pressman hazautazása előtt tizenegy-két nappal meglépni ezt, én ezt nem igazán értem. Nyilván ez egy üzenet, és lehet, hogy nem is Rogánról szól. Igazából egészen biztos, hogy Orbán Viktornak szól ez az üzenet, de hogy ez mennyire szerencsés, arról lehetne vitatkozni, ahogy Pressman nagyköveti működéséről is – szerintem nem a legokosabban szolgált” – fogalmaz Yaro Patrice.
Abban viszont biztos a szakértő, hogy Rogán Antal szankciós listára vétele nem lehetett David Pressman magánakciója, a végső döntés biztosan a legmagasabb szinten született meg.
„Bidennek erre rá kellett bólintania. Ez egészen biztos.”
Fontos kiemelni, hogy erre a szankciós listára rákerüléshez nem kell bírósági ítélet, nincsenek törvényben meghatározott feltételei, hanem az amerikai pénzügyminisztérium egy alszervezete [Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC)] vezeti, amelynek nincs kötelezettsége arra, hogy nyilvánosságra hozza, milyen információk, kinek a felterjesztése alapján döntött egy-egy személy felvételéről.
Fotó: MTI
Arra a felvetésre, hogy mennyire felel meg a valóságnak a magyar kormány szereplőinek azon értelmezése, hogy itt David Pressman, illetve a bukott amerikai kormányzat „piti bosszújáról” lenne szó, Yaro Patrice közölte: „Van ebben bosszú, ez szerintem nem vitás. Az elmúlt négy év amerikai-magyar kapcsolatai, az, hogy Orbán Viktor nyíltan beállt Trump mögé, a svéd NATO-csatlakozás blokkolása – ezek biztosan szerepet játszottak a lépésben. Ennek politikai, és sokkal inkább külpolitikai okai vannak.”
A szakértő ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok számos olyan országgal áll kapcsolatban, ahol súlyos a korrupciós helyzet, vagy éppen az emberi jogokat nem tartják túlzottan tiszteletben. „Kérdezném én akkor, hogy a szaúdi királyi család tagjai például miért nincsenek rajta ezen a listán?” – tette fel a költői kérdést.
Az, hogy pont Rogán Antal került fel a listára, illetve a döntés indoklása is érdekes kérdéseket vet fel Yaro Patrice szerint.
„A megfogalmazás ugye az, hogy a magyar korrupció irányítója – de nem ő az irányítója, én azt gondolom. Nyilván Orbán Viktort rárakni, az nagyon-nagyon-nagyon durva lett volna, de szerintem kicsit talán így is túl magasra lőttek az amerikaiak.
Nem tudom pontosan, miért rá esett a választás. Ha azt mondták volna, hogy a propagandagépezet irányítója, akkor azt ugye minden ember értette volna egyből, mert hát ez így van, legalábbis formálisan biztosan, de hogy ő irányítaná a magyar korrupciót, erről nekem legalábbis így tudomásom nem volt”
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy annak is szerepe lehetett a döntésben, hogy Rogán Antal a polgári titkosszolgálatok irányítója, illetve a rendszer egyik szimbolikus, viszonylag Magyarországon sem túl népszerű, de inkább szürke eminenciásként működő alakja.
Mi jöhet ezután?
Azt Yaro Patrice nem látja valószínűnek, hogy az amerikaiak nyilvánosságra hoznának olyan információkat, anyagokat, amelyek a döntést alátámasztják – ha egyáltalán vannak ilyenek. „Tegyük fel, hogy mondjuk ott egy hangfelvétel, akkor meg lehet kérdezni, hogy honnan is van ez. Ez azért nem olyan egyszerű. A 2014-es botrány után sem tudtunk meg semmit igazából. Szuverén országként az Egyesült Államok megteheti, hogy valakit felrak egy ilyen listára, megtiltja a beutazását, vagy hogy ingatlant vásároljon, zárolja a vagyonát, semmiféle bizonyítási kötelezettség nincs.”
Abban viszont nem osztja az Orbán-kormány derűlátását Yaro Patrice, hogy Rogán Antal azonnal Donald Trump beiktatása, vagy az új magyarországi amerikai nagykövet kinevezése után lekerülhet a listáról.
„Nem ismerjük pontosan Donald Trump és Orbán Viktor viszonyát. Úgy tudjuk, hogy elég jó, vagy elég szoros, vagy legalábbis vannak olyan személyek Trump környezetében, akikkel nagyon szoros viszonyt ápol az Orbán-kormány, és ők nyilván jelentős hatást tudnak gyakorolni rá. De a listáról való levételnek van egy procedúrája azért, a minisztériumban és Trump körül is maradnak szakemberek, akik biztosan elmondják majd a véleményüket erről, tehát ez várhatóan nem egy pár napos folyamat lesz” – mutat rá a szakértő, majd felvet egy meglepő gondolatot is:
„Az meg egy másik kérdés, hogy Magyarországon is van belpolitika, meg hatalmi harcok. Meglátjuk, hogy mennyire lesz érdeke lehúzatni a listáról Rogán Antalt akár Szijjártó Péternek, akár Orbán Viktornak.”
Nagy szerepe lehet a döntésben az inkább klasszikus értelemben vett republikánus héjaként számon tartott – de Trump vonatkozásában azért jól is helyezkedő – Marco Rubiónak, és a Pressmant váltó amerikai nagykövet személyének is. Az utódként emlegetett Bryan E. Leib már megszólalt az ügyben, méghozzá igencsak elítélően:
„Szégyellje magát az USA magyarországi nagykövete ezért a politikai indíttatású tettért. Bár sem én, sem más nem beszélhet Trump elnök nevében, azt hiszem, hogy január 20-án, amikor már ő lesz a 47. elnökünk, visszatérünk az USA–Magyarország kapcsolatok aranykorához!”
– írta közösségi oldalán Leib, akivel kapcsolatban Yaro Patrice azért megjegyzi, hogy „önmagában elég érdekes történet, hogy az Alapjogokért Központtal összefüggésbe hozható személyről van szó”. (A 24.hu írta meg, hogy Leibre a kormányközeli intézmény egyik posztjában „vezető kutatóként” hivatkoznak.) A szakértő még azt is el tudja képzelni, hogy a nagyköveti kinevezés megszavazása sem lenne lefutott meccs a szenátusban, bár Leib esélyeit növeli, hogy Magyarország azért nem számít annyira fontos országnak.
„Ha mondjuk Trump egy, a kínai kommunista párt fizetési listáján lévő embert jelölne pekingi nagykövetnek, ott nagyobb lenne a felháborodás. Meglátjuk, mit szól ehhez a szenátus, de lehet, hogy átcsúszik ez a jelölés.”
Akármi is lesz azonban a folytatás, akár simán lekerül a listáról Rogán Antal, akár nem, ez a lépés szimbolikus értelemben is nagyon durva, később pedig még lehetnek újabb következményei is.
„2029. január 20-a után nem tudjuk, ki lesz az elnök, milyen kormányzat lesz. Az amerikai-magyar, vagy ha úgy tetszik, a demokrata-magyar kapcsolatok most lezárulnak, és nagyon-nagyon csúnyán zárulnak le, és innen fognak újraindulni, ha úgy hozza a sors.”
– hívja fel a figyelmet Yaro Patrice, aki végezetül még egyszer aláhúzza, hogy „szerencsétlen” lépésnek tartja az amerikai kormányzat lépését, amely a magyar diplomácia mellett a demokrata kormány külpolitikájáról is igen rossz bizonyítványt állít ki.
„Ebbe a folyóba az EU és azért Amerika is folyton belelépett. Ha ők úgy gondolják, hogy politikai változás kellene Magyarországon, akkor egy olyan társadalomban, mint a magyar, ahol nagyon ugranak az emberek a külföldi befolyásolási kísérletekre, nem kéne ilyet csinálni.”
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
