8p

„Szudáni tömeggyilkosokkal” került egy polcra Rogán Antal Yaro Patrice szerint, aki példátlanul súlyos, egyben nagyon szerencsétlen lépésnek tartja Biden döntését. Ha viszont a magyar kormányban biztosak abban, hogy Trump gyorsan leszedi a szankciós listáról a magyar minisztert, akkor keserű csalódás is várhat rájuk.

„Rendkívül súlyos lépés Rogán Antal felvétele a szankciós listára” – fogalmazott Yaro Patrice külpolitikai szakértő lapunk megkeresésére a kedden kirobbant botránnyal kapcsolatban.

A lépés alapjául szolgáló Magnyickij-törvény (erről bővebben itt lehet régebbi összefoglalót olvasni) kapcsán kiemelte, hogy ennek a mostani lépést lehetővé tevő módosítását 2012-ben gyakorlatilag teljes kétpárti konszenzussal fogadta el a szenátus. És Marco Rubio, aki Donald Trump második ciklusában várhatóan a külügyminiszteri posztot fogja betölteni, maga is igennel szavazott a szenátusban erre a módosítóra.

Yaro Patrice emlékeztetett arra, hogy a 2014-es kitiltási botrány alkalmával is ezt a törvényt alkalmazták, de – ahogy fogalmazott – „nyilván ez most a legnagyobb ilyen esemény, és példa nélküli az, hogy egy szövetséges országból egy hivatalban lévő minisztert felvegyenek erre a listára, ez nagyon komoly dolog”.

„Szudáni tömeggyilkosokkal egy listára kerülni… alapvetően iráni, észak-koreai, venezuelai, és hasonló országokból kerülnek fel erre a listára. Ez egy katasztrófahelyzet, a világsajtó is mindenhol megírta.”

A szakértő nem is teljesen érti, hogy miért lépte most meg ezt az amerikai vezetés, és miért most.

„Én arra számítottam, hogy már 2021 januárja [Biden hivatalba lépése] után élesítik ezt a törvényt Magyarországgal szemben, de alig történt valami ez ügyben. Trump beiktatása előtt, Pressman hazautazása előtt tizenegy-két nappal meglépni ezt, én ezt nem igazán értem. Nyilván ez egy üzenet, és lehet, hogy nem is Rogánról szól. Igazából egészen biztos, hogy Orbán Viktornak szól ez az üzenet, de hogy ez mennyire szerencsés, arról lehetne vitatkozni, ahogy Pressman nagyköveti működéséről is – szerintem nem a legokosabban szolgált” – fogalmaz Yaro Patrice.

Abban viszont biztos a szakértő, hogy Rogán Antal szankciós listára vétele nem lehetett David Pressman magánakciója, a végső döntés biztosan a legmagasabb szinten született meg.

„Bidennek erre rá kellett bólintania. Ez egészen biztos.”

Fontos kiemelni, hogy erre a szankciós listára rákerüléshez nem kell bírósági ítélet, nincsenek törvényben meghatározott feltételei, hanem az amerikai pénzügyminisztérium egy alszervezete [Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC)] vezeti, amelynek nincs kötelezettsége arra, hogy nyilvánosságra hozza, milyen információk, kinek a felterjesztése alapján döntött egy-egy személy felvételéről.

Iráni, észak-koreai, venezuelai politikusokkal, szudáni tömeggyilkosokkal ültették Bidenék egy padsorba Rogán Antalt?
Iráni, észak-koreai, venezuelai politikusokkal, szudáni tömeggyilkosokkal ültették Bidenék egy padsorba Rogán Antalt?
Fotó: MTI

Arra a felvetésre, hogy mennyire felel meg a valóságnak a magyar kormány szereplőinek azon értelmezése, hogy itt David Pressman, illetve a bukott amerikai kormányzat „piti bosszújáról” lenne szó, Yaro Patrice közölte: „Van ebben bosszú, ez szerintem nem vitás. Az elmúlt négy év amerikai-magyar kapcsolatai, az, hogy Orbán Viktor nyíltan beállt Trump mögé, a svéd NATO-csatlakozás blokkolása – ezek biztosan szerepet játszottak a lépésben. Ennek politikai, és sokkal inkább külpolitikai okai vannak.”

A szakértő ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok számos olyan országgal áll kapcsolatban, ahol súlyos a korrupciós helyzet, vagy éppen az emberi jogokat nem tartják túlzottan tiszteletben. „Kérdezném én akkor, hogy a szaúdi királyi család tagjai például miért nincsenek rajta ezen a listán?” – tette fel a költői kérdést.

Az, hogy pont Rogán Antal került fel a listára, illetve a döntés indoklása is érdekes kérdéseket vet fel Yaro Patrice szerint.

„A megfogalmazás ugye az, hogy a magyar korrupció irányítója – de nem ő az irányítója, én azt gondolom. Nyilván Orbán Viktort rárakni, az nagyon-nagyon-nagyon durva lett volna, de szerintem kicsit talán így is túl magasra lőttek az amerikaiak.

Nem tudom pontosan, miért rá esett a választás. Ha azt mondták volna, hogy a propagandagépezet irányítója, akkor azt ugye minden ember értette volna egyből, mert hát ez így van, legalábbis formálisan biztosan, de hogy ő irányítaná a magyar korrupciót, erről nekem legalábbis így tudomásom nem volt”

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy annak is szerepe lehetett a döntésben, hogy Rogán Antal a polgári titkosszolgálatok irányítója, illetve a rendszer egyik szimbolikus, viszonylag Magyarországon sem túl népszerű, de inkább szürke eminenciásként működő alakja.

Mi jöhet ezután?

Azt Yaro Patrice nem látja valószínűnek, hogy az amerikaiak nyilvánosságra hoznának olyan információkat, anyagokat, amelyek a döntést alátámasztják – ha egyáltalán vannak ilyenek. „Tegyük fel, hogy mondjuk ott egy hangfelvétel, akkor meg lehet kérdezni, hogy honnan is van ez. Ez azért nem olyan egyszerű. A 2014-es botrány után sem tudtunk meg semmit igazából. Szuverén országként az Egyesült Államok megteheti, hogy valakit felrak egy ilyen listára, megtiltja a beutazását, vagy hogy ingatlant vásároljon, zárolja a vagyonát, semmiféle bizonyítási kötelezettség nincs.”

Abban viszont nem osztja az Orbán-kormány derűlátását Yaro Patrice, hogy Rogán Antal azonnal Donald Trump beiktatása, vagy az új magyarországi amerikai nagykövet kinevezése után lekerülhet a listáról.

„Nem ismerjük pontosan Donald Trump és Orbán Viktor viszonyát. Úgy tudjuk, hogy elég jó, vagy elég szoros, vagy legalábbis vannak olyan személyek Trump környezetében, akikkel nagyon szoros viszonyt ápol az Orbán-kormány, és ők nyilván jelentős hatást tudnak gyakorolni rá. De a listáról való levételnek van egy procedúrája azért, a minisztériumban és Trump körül is maradnak szakemberek, akik biztosan elmondják majd a véleményüket erről, tehát ez várhatóan nem egy pár napos folyamat lesz” – mutat rá a szakértő, majd felvet egy meglepő gondolatot is:

„Az meg egy másik kérdés, hogy Magyarországon is van belpolitika, meg hatalmi harcok. Meglátjuk, hogy mennyire lesz érdeke lehúzatni a listáról Rogán Antalt akár Szijjártó Péternek, akár Orbán Viktornak.”

Nagy szerepe lehet a döntésben az inkább klasszikus értelemben vett republikánus héjaként számon tartott – de Trump vonatkozásában azért jól is helyezkedő – Marco Rubiónak, és a Pressmant váltó amerikai nagykövet személyének is. Az utódként emlegetett Bryan E. Leib már megszólalt az ügyben, méghozzá igencsak elítélően:

„Szégyellje magát az USA magyarországi nagykövete ezért a politikai indíttatású tettért. Bár sem én, sem más nem beszélhet Trump elnök nevében, azt hiszem, hogy január 20-án, amikor már ő lesz a 47. elnökünk, visszatérünk az USA–Magyarország kapcsolatok aranykorához!”

– írta közösségi oldalán Leib, akivel kapcsolatban Yaro Patrice azért megjegyzi, hogy „önmagában elég érdekes történet, hogy az Alapjogokért Központtal összefüggésbe hozható személyről van szó”. (A 24.hu írta meg, hogy Leibre a kormányközeli intézmény egyik posztjában „vezető kutatóként” hivatkoznak.) A szakértő még azt is el tudja képzelni, hogy a nagyköveti kinevezés megszavazása sem lenne lefutott meccs a szenátusban, bár Leib esélyeit növeli, hogy Magyarország azért nem számít annyira fontos országnak.

„Ha mondjuk Trump egy, a kínai kommunista párt fizetési listáján lévő embert jelölne pekingi nagykövetnek, ott nagyobb lenne a felháborodás. Meglátjuk, mit szól ehhez a szenátus, de lehet, hogy átcsúszik ez a jelölés.”

Akármi is lesz azonban a folytatás, akár simán lekerül a listáról Rogán Antal, akár nem, ez a lépés szimbolikus értelemben is nagyon durva, később pedig még lehetnek újabb következményei is.

„2029. január 20-a után nem tudjuk, ki lesz az elnök, milyen kormányzat lesz. Az amerikai-magyar, vagy ha úgy tetszik, a demokrata-magyar kapcsolatok most lezárulnak, és nagyon-nagyon csúnyán zárulnak le, és innen fognak újraindulni, ha úgy hozza a sors.”

– hívja fel a figyelmet Yaro Patrice, aki végezetül még egyszer aláhúzza, hogy „szerencsétlen” lépésnek tartja az amerikai kormányzat lépését, amely a magyar diplomácia mellett a demokrata kormány külpolitikájáról is igen rossz bizonyítványt állít ki.

„Ebbe a folyóba az EU és azért Amerika is folyton belelépett. Ha ők úgy gondolják, hogy politikai változás kellene Magyarországon, akkor egy olyan társadalomban, mint a magyar, ahol nagyon ugranak az emberek a külföldi befolyásolási kísérletekre, nem kéne ilyet csinálni.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Pompás hír érkezett a tengerentúlról
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 16:54
Az amerikai termelőiár-index havi és éves összevetésben egyaránt az elemzők által vártnál kisebb mértékben emelkedett decemberben.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kívülállóként tekint az Európai Unióra
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 15:44
Valóban repülőrajtot vesz a magyar gazdaság 2025-ben, ahogy azt Orbán Viktor várja? Bejönnek-e Nagy Márton várakozásai most, hogy gazdasági csúcsminiszter lett? Mi lesz Magyarországgal az Egyesült Államok és Kína közt várható vámháború idején? Megérte-e Magyarországnak tavaly 4000 milliárd forinttal támogatni zömmel távol-keleti beruházásokat? Tényleg lesz 8 százalékos bérnövekedés? Kollégánk, Dobos Zoltán az ATV Csatt című műsorában ezekről vitázott Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzorával, Pogátsa Zoltán közgazdásszal és Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.
Makro / Külgazdaság Kőkemény lépés a lakáspiacon: Madridban betelt a pohár
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 12:55
A madridi kormány megelégelte, hogy a külföldiek lakásvásárlása súlyosbítja a lakhatási válságot, ezért ki akarja szorítani az EU-n kívüli vevőket a lakáspiacról. A britek újra ráfáznak a brexitre.
Makro / Külgazdaság Mi lett az orosz szellemhajókkal?
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 12:33
Egymás után érik a csapások az orosz energiaágazatot, az amerikai szankciók szigorítása után tucatszámra álltak le az olajexportot lebonyolító tankerek, a Gazprom pedig karcsúsításra kényszerül.
Makro / Külgazdaság Megszületett az új állampapírkamat, jöhet a nagy átrendeződés
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 12:04
Megtudták a magyar befektetők azt a számot, ami alapján óriási pénznek kereshetnek új helyet. A friss inflációs adat szerint a PMÁP sorozatok kamata 13,9 százalékponttal csökken, kérdés, hogy mi lesz a 7 ezer milliárd forintnyi inflációkövető állampapír sorsa?
Makro / Külgazdaság Elon Musk rámegy a TikTokra is?
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 10:44
A Bloomberg értesülései szerint Elon Musk vásárolhatja meg a TikTok amerikai üzletágát.
Makro / Külgazdaság Ez így elég karcsú: mínuszban Magyarország
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 08:44
Elég rosszul festenek az ipari adatok. 
Makro / Külgazdaság Felpörgött az infláció
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 08:30
Jelentős gyorsulással zárta a múlt évet az infláció. 
Makro / Külgazdaság Ami nem illik a putyini táncrendbe: foszladozik Oroszország perifériája
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 08:02
Korgó gyomorra hasonlító morgás hallatszik Oroszország mélyéről, az etnikai kisebbségek lakta távoli régiókból, amelyek megoldatlan problémái csendben növelik az ott élők elégedetlenségét.
Makro / Külgazdaság Hogyan lehet csábító a tanári pálya? Mondjuk havi 1,6 millió forintos fizetéssel
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 07:37
Régi igazság, hogy a tehetséges egyetemistákat magas fizetéssel lehet elcsábítani. Az Egyesült Államok egyik nonprofit oktatási programja nem az üzleti világba, hanem tanári munkára toboroz így fiatalokat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG