Amikor az orosz hadsereg megindította invázióját Ukrajna ellen, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy a rubelt darabokra törik az Oroszország ellen bevezetett nyugati gazdasági szankciók és az orosz gazdaság háború előtti értékének felére fog zsugorodni. Ez a jóslat eddig nem jött be – kezdte a 2025 kilátásokat firtató cikkét a Moscow Times.
A GDP 2022-ben ugyan 2,1 százalékkal csökkent, ám 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt, majd 2024-ben a várható adat szerint 3,8 százalékkal fog bővülni. A Kreml kifigurázta Bident, mondván a nyugatiak várakozásai a gazdasági bajokkal kapcsolatban a „hátha mégis úgy lehetne” fogalomkörébe tartoznak.
Az orosz gazdaság ellenálló-képessége három pilléren nyugszik. A korábban felhalmozott valutatartalékokra, a folyamatos olaj- és gázexportbevételekre és arra, hogy a hadigazdaság korlátozottan hat a civil vállalatok működésére. A háború harmadik évében mindhárom oszlop erodálódott. Az orosz gazdaság komoly kihívások elé néz 2025-ben.
A szakértők egy része recessziót vizionál
Az egyik nagy kihívás az orosz jegybankot érinti. Az infláció évi kilenc százalék közelébe ért a 2024-es év második felének végére. Így a központi bank döntéshozóinak el kell dönteniük, hogy a pénzromlás megállítását célzó további kamatemelésekkel bevállalják-e a gazdaság recesszióba döntését. Az elmúlt hónapokban több lépésben 21 százalékra vitték fel az alapkamatot, amit a bankok katasztrofálisan magasnak éreznek.
Fotó: Depositphotos
Decemberben ugyan elmaradt a további kamatemelés, de a szakértők egy része úgy véli, hogy végül 25 százalék lesz az irányadó kamat. A jegybank 1,5 százalékos, az IMF 1,3 százalékos GDP-növekedést jósol 2025-re, ám több elemző szerint lesz egy recessziós időszak a következő 12 hónapban.
Hasonló a helyzet a bérek emelkedésével. Az orosz gazdaság a hadigazdaságokra emlékeztet: hatalmas a kormány katonai költekezése, a hadiipar erősödik, az infláció nő. A munkaerőhiány miatt eddig a reálbérek emelkedtek. A szakértők szerint e növekedés üteme a felére mérséklődhet az infláció miatt vagy akár csökkenhet is a fizetések vásárlóereje 2025-ben.
A jegybank előrejelzése szerint a 2024-es nyolcszázalékos reálbér-növekedés 3,1 százalékra lassulhat 2025-ben, ám ez az optimista forgatókönyv. Szakértők szerint az eladósodott vállalatok első számú célja a hiteleik törlesztése, ami elviszi a bérek emelésére fordítható forrásaikat.
Egy újabb mozgósítás tovább zsugorítaná a munkaerő-kínálatot
A következő hónapok egyik nagy kérdése, ahogy a 2022. őszi mozgósítás után lesz-e újabb kör. Az orosz hadsereg jelenleg önkénteseket toboroz, ám ennek két gyenge pontja van. Az egyik, hogy a fogyóban lévő jelentkezők miatt egyre nagyobb összeget – egyszeri bevonulási díjat és zsoldot – kell fizetni. A másik hogy egyre inkább az idősebb korosztály tagjai, a munkanélküliek és a rossz fizikai állapotban lévők lépnek be a hadseregbe. Ha a Kreml elszánná magát erre a népszerűtlen lépésre, akkor borítékolhatóan újra sokan elmenekülnének az országból a katonáskodás elől. Ezért és a frontra küldöttek miatt továbbá nőne a munkaerőhiány. Az utóbbi nem csupán a hadiipart, hanem a mezőgazdaságot is érintené, aminek jó teljesítménye mind a háborús erőfeszítések, mint a társadalom féken tartása érdekében kulcsfonottságú.
Kicsit zsugorodhat a legtutibb, régi, jól bevált pénzforrás
Nagy kérdés az is, hogyan alakulnak majd az olaj- és gázbevételek. Várakozások szerint csökkenni fognak 2025-ben az egy évvel korábbihoz képest, de nem vészes mértékben.
Az olaj- és a gázértékesítésből befolyó összegek vélhetően nem fognak a 2023-as szint alá esni, ami 8,8 ezer milliárd rubel (84,6 milliárd dollár) volt. Ez a költségvetés bevételeinek 30 százaléka. Kockázati tényező, hogy a jóslatok szerint az olaj világpiaci ára 2025-ben átlagosan hordónként 70 dollár körül alakul majd, aminél jobb ár kéne az orosz katonai gépezet kellő finanszírozásához. A gázexportban hét-nyolc milliárd dollár veszteséget okozhat, hogy Ukrajna leállította a területén át folytatott gáztranzitot.
A 100 rubeles dollárárfolyam a múlt ködébe vész
Sok orosz vállalat továbbra is exportálja termékeit a világpiacra. Főként energiahordozókról van szó, amelyekért devizában fizetnek a vevők, ám a cégek a pénzügyi korlátozások miatt nehezen tudják a bevéltelt hazavinni. Ezért jobban szeretik külföldi számlákon tartani a devizájukat. Ezekről tudnak pénzt szerezni más orosz vállalatok importtermékeik árának kifizetéséhez.
A deviza tulajdonosának aztán rubelben fizetnek Oroszországon belül. Ez komoly zavarokhoz vezethet. Például novemberben a nagy exportőrök 23 százalékkal csökkentették devizaeladásaikat októberhez képest, ami nyolcmilliárd dollár kiesést okozott. A visszaesés 2023 novemberéhez képest 43 százalékos volt. További gond, hogy vannak olyan termékek, amelyeket kénytelenek importból beszerezni az orosz vállalatok, ami a valutahiány miatt szűk keresztmetszeteket okoz. Összességében a szakértők arra számítanak, hogy a rubel tovább gyengül majd 2025-ben. Visszatérhet a háború kitörése utáni 120 rubel/dollár fölötti árfolyam. Ha az olaj ára 70 dollár/hordó alá csökken, akkor még nagyobb lesz a gyengülés.
A moszkvai SberCIP Investment Research kutatóintézet szerint 2025 végén 115 rubelt kell majd fizetni egy dollárért. Pavel Ribakov pénzügyi elemző úgy véli, hogy az átlagárfolyam a következő 12 hónapban 110 dollár lesz és a rubel a következő években fokozatosan 12-15 százalékkal fog gyengülni. A jegybank 102 rubel/dolláros átváltási értéket vár egy év múlva.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
