A kormányfő csütörtökön online vett részt az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozásán, amely megvitatta a Románia által beterjesztett helyreállítási tervet. Ez volt az utolsó lépés abban a jóváhagyási folyamatban, amelynek során Brüsszel rábólintott a tervre, amelyben Románia részletezte, miként akarja felhasználni a Brüsszel által rendelkezésére bocsátott 29,2 milliárd eurót a következő öt évben.
Az Európai Bizottság (EB) szeptember végén adott zöld jelzést a román nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervnek, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célozza. A jóváhagyott tervet akkor Ursula von der Leyen, az EB elnöke ünnepélyes keretek között adta át Bukarestben Klaus Iohannis román államfőnek és Florin Citu miniszterelnöknek.
Citu most kifejtette, hogy a tanácskozás szokatlanul rövid volt, senki sem tett fel kérdéseket a tervvel kapcsolatban, ami azt jelzi, hogy mindenki elfogadta azt. Hangsúlyozta: Brüsszel megtett mindent, ami az ő feladata volt, most a román hatóságok munkájának kell következnie. Emlékeztetett, hogy több jogszabálymódosítást el kell fogadniuk. amit nehezít, hogy Romániának jelenleg csak ügyvivő kormánya van. Citu szerint egyes módosításokat a parlamentben is el lehet fogadni, de már elő van készítve egy kormányhatározat, ezért úgy vélte, fontos lenne, hogy legkésőbb jövő héten teljhatalmú kormánya legyen az országnak.
Románia nemcsak a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kedvezményes hitel formájában rendelkezésére álló keretet is igénybe akarja venni. A nemzeti helyreállítási terv szerint a bukaresti kormány 14,25 milliárd euró támogatást és 14,94 milliárd eurós hitelt akar elkölteni 2026 decemberéig a Next Generation EU alapból.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
