5p

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kelet-Ukrajnában nem sikerült tartós békét elérni, Porosenkó elnök egyre népszerűtlenebb. Berlinben sokan kérdőjelezik meg az orosz szankciók hatékonyságát, a német export Oroszországba az első fél évben majdnem egyharmadával csökkent. Az orosz-ukrán geopolitikai törésvonal körüli feszültség átsugárzik a Balkánra. Belgrád közelebb húzódott Moszkvához, a revansista Bukarest pedig közös katonai zászlóaljat tervez Moldovával.
Petro Porosenko beszédet mond a kijevi Függetlenség téren 2015. augusztus 24-én. Forrás: MTI

A délkelet-ukrajnai válság békés rendezését célzó minszki folyamat előmozdítását sürgette hétfőn, Ukrajna Függetlenségének Napján Berlinben a német kancellár, a francia elnök és az ukrán államfő. Putyin elnököt nem hívták meg erre a mini-csúcsra.

A német kancellár rámutatott, hogy jelentős az elmaradás a fehérorosz fővárosban februárban aláírt kötelezettségvállalások teljesítésében. Valóban, a harcok kiújultak a szakadárok és az ukrán erők között és naponta esnek el katonák mindkét oldalon.

Lerongyolódott Ukrajna, népszerűtlen elnök

Porosenkó ukrán elnök körül fogy a levegő, ezért egyes jelentések szerint a berlini tárgyalásokon szorgalmazta Lengyelország és az Egyesült Államok bevonását is a minszki békefolyamatba. Ebbe viszont Berlin és Párizs nem ment bele, mert azzal beismerték volna a békefolyamat bukását. Az a tény, hogy Kelet-Ukrajnában nem sikerült tartós békét elérni, komolyan erodálja Porosenkó megítélését az ukrán köznép körében, akik csak a helyzet romlását érzékelik. Az elnök népszerűsége jelenleg 20 százalékon tanyázik, míg a tavaly májusi megválasztásakor ez még 55 százalékon állt.

Hab a tortán, hogy állítólag Putyin jóváhagyásával már kinyomtatták az orosz zászló színeivel díszített választási szelvényeket, amellyel a Donyecki Népköztársaság fog szavazni. A krími forgatókönyvet idéző sorsdöntő népszavazás november első felében az Ukrajnáról való leválásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról szólna. Ez természetesen a helyzet eszkalációját jelentené, amelyre Európának majd valamilyen választ kell adnia.

Közben közeleg a tél, nincsen az országnak energetikai tartaléka, és az erőművekbe való szenet a Donbassz-régióból, a szakadár területen lévő bányákból szerzik be valutáért. Ukrajna adóssága már a GDP 158 százalékát teszi ki, miközben a lakosság 80 százaléka kevesebb, mint 5 dollár bevétellel rendelkezik naponta.

Új európai stratégia vitája

Abban egyetértés van az európai politikai vezetők között, hogy újra kell fogalmazni a kontinens biztonsági stratégiáját. Arról viszont már komoly viták vannak, hogy ebbe hogyan illeszkedne bele a Moszkvával fenntartott viszony. Németországban erősödnek a hangok, amelyek újrakezdést szorgalmaznak a kétoldalú viszonyban, miközben elismernék, hogy a Krím annektálásával kapcsolatban fennmaradnak az ellentétek. Sokan megkérdőjelezik Berlinben a szankciók hatékonyságát, ráadásul befutott hétfőn a friss adat is, miszerint a német export Oroszországba az első fél évben majdnem egyharmadával csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A Balkán is fortyog

Az orosz-ukrán geopolitikai törésvonal körüli feszültség átsugárzik a Balkánra. Szerbia a minap bejelentette, hogy részt vesz az őszi Szláv Testvériség nevű hadgyakorlaton, amelyet orosz területen tartanak, Oroszország és Fehéroroszország részvételével. Belgrád 2009 végén kérte hivatalosan felvételét az EU-ba, és a tagjelölt országnak kötelessége lenne külpolitikai irányvonalát harmonizálnia Brüsszellel. De a Krím annektálása körüli viharok közelebb hozták egymáshoz politikailag és katonailag Moszkvát és Belgrádot.

Más a táncrend Bukarestben, amely szemet vetett Moldovára és már nyíltan hangoztatja revansista szándékát. Egy 2013-as felmérés szerint a romániai románok több mint 75 százaléka támogatja az összeborulást, míg a moldovaiaknál ez az arány mindössze 15 százalék. A moldovaiak kedvetlensége láthatólag kevéssé zavarja Bukarestet. Júliusban a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelte több mint ezer tüntető Bukarestben, akiket mind Klaus Johannis román államfő, mind politikai ellenfele, Victor Ponta miniszterelnök Facebook-üzenetben üdvözölt. „Meggyőződésem, hogy egy napon nemcsak az Európai Unióban, hanem egy szoros közösségben is egymásra találnak majd a Prut két oldalán élő emberek"- fogalmazott az államfő.

A napokban pedig arról számolt be a román sajtó, hogy Moldova szeretne NATO tag lenni és Bukarest támogatni fogja szomszédjának haderő-reformját. Mircea Dusa román védelmi miniszter kijelentette, hogy „a két ország célja egy közös zászlóalj létrehozása a béke fenntartására és a határok védelmére Ukrajnával és a Fekete tengeren.”

A NATO novemberben tart csúcstalálkozót, hogy megvitassa a Kelet-Európára vonatkozó biztonsági garanciákat az orosz fejlemények tükrében.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihálynak nem maradt választása
Herman Bernadett | 2025. július 22. 14:00
Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 
Makro / Külgazdaság Összelapátolta az állami cégek pénzét a kormány, hogy mentse az államháztartást
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 12:30
Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás. Ehhez ki kellett venni az állami cégekből 200 milliárdnyi osztalékot, és több adót kellett beszedni.
Makro / Külgazdaság Lezárult az idei egyik legnagyobb NER-es üzlet?
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 11:05
Nyerges Zsolt nevére vett egy évi 50 milliárdos csomagot.
Makro / Külgazdaság Már 27 halálos áldozata van a katasztrófának, köztük 25 gyerek
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 08:35
A 27 áldozatból 25 iskolás gyerek volt. 
Makro / Külgazdaság Erősen visszavágta Kína két olyan nyersanyag exportját, amely a fegyver- és napelemgyártáshoz kell
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 15:01
Kína jelentősen visszafogta két fontos nyersanyag – a fegyverek, a távközlési berendezések és a napelemek gyártásához szükséges alapanyag – exportját a Reuters hírügynökség által a hivatalos kínai vámadatokon végzett elemzés alapján.
Makro / Külgazdaság Románia és Görögország lett az EU rossztanulója hiány és államadósság terén
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 14:07
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Makro / Külgazdaság Nyissa ki a pénztárcáját, többet kell fizetni a kutakon!
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 11:18
Újra...
Makro / Külgazdaság Ezt mindenképpen tudnia kell a 3 százalékos lakáshitelről!
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 10:43
Tisztábbak a feltételek.
Makro / Külgazdaság Sereghajtóvá vált a magyar gazdaság: három év alatt a térség minden állama lehagyott minket
Sasvári Péter | 2025. július 21. 10:21
Vészesen lemaradt a magyar gazdaság a többi V4-es országtól egy új kimutatás szerint. Az elmúlt néhány évben a magyar gazdaság sokkal rosszabb számokat produkál, mint a Visegrádi Négyek többi állama. De mi áll emögött? Hogyan lettünk éllovasból ismét sereghajtók?
Makro / Külgazdaság „Nincs új a nap alatt” – így léphetnek Varga Mihályék
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 10:05
Hogy látják a szakértők?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG