|
| Petro Porosenko beszédet mond a kijevi Függetlenség téren 2015. augusztus 24-én. Forrás: MTI |
A délkelet-ukrajnai válság békés rendezését célzó minszki folyamat előmozdítását sürgette hétfőn, Ukrajna Függetlenségének Napján Berlinben a német kancellár, a francia elnök és az ukrán államfő. Putyin elnököt nem hívták meg erre a mini-csúcsra.
A német kancellár rámutatott, hogy jelentős az elmaradás a fehérorosz fővárosban februárban aláírt kötelezettségvállalások teljesítésében. Valóban, a harcok kiújultak a szakadárok és az ukrán erők között és naponta esnek el katonák mindkét oldalon.
Lerongyolódott Ukrajna, népszerűtlen elnök
Porosenkó ukrán elnök körül fogy a levegő, ezért egyes jelentések szerint a berlini tárgyalásokon szorgalmazta Lengyelország és az Egyesült Államok bevonását is a minszki békefolyamatba. Ebbe viszont Berlin és Párizs nem ment bele, mert azzal beismerték volna a békefolyamat bukását. Az a tény, hogy Kelet-Ukrajnában nem sikerült tartós békét elérni, komolyan erodálja Porosenkó megítélését az ukrán köznép körében, akik csak a helyzet romlását érzékelik. Az elnök népszerűsége jelenleg 20 százalékon tanyázik, míg a tavaly májusi megválasztásakor ez még 55 százalékon állt.
Hab a tortán, hogy állítólag Putyin jóváhagyásával már kinyomtatták az orosz zászló színeivel díszített választási szelvényeket, amellyel a Donyecki Népköztársaság fog szavazni. A krími forgatókönyvet idéző sorsdöntő népszavazás november első felében az Ukrajnáról való leválásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról szólna. Ez természetesen a helyzet eszkalációját jelentené, amelyre Európának majd valamilyen választ kell adnia.
Közben közeleg a tél, nincsen az országnak energetikai tartaléka, és az erőművekbe való szenet a Donbassz-régióból, a szakadár területen lévő bányákból szerzik be valutáért. Ukrajna adóssága már a GDP 158 százalékát teszi ki, miközben a lakosság 80 százaléka kevesebb, mint 5 dollár bevétellel rendelkezik naponta.
Új európai stratégia vitája
Abban egyetértés van az európai politikai vezetők között, hogy újra kell fogalmazni a kontinens biztonsági stratégiáját. Arról viszont már komoly viták vannak, hogy ebbe hogyan illeszkedne bele a Moszkvával fenntartott viszony. Németországban erősödnek a hangok, amelyek újrakezdést szorgalmaznak a kétoldalú viszonyban, miközben elismernék, hogy a Krím annektálásával kapcsolatban fennmaradnak az ellentétek. Sokan megkérdőjelezik Berlinben a szankciók hatékonyságát, ráadásul befutott hétfőn a friss adat is, miszerint a német export Oroszországba az első fél évben majdnem egyharmadával csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.
A Balkán is fortyog
Az orosz-ukrán geopolitikai törésvonal körüli feszültség átsugárzik a Balkánra. Szerbia a minap bejelentette, hogy részt vesz az őszi Szláv Testvériség nevű hadgyakorlaton, amelyet orosz területen tartanak, Oroszország és Fehéroroszország részvételével. Belgrád 2009 végén kérte hivatalosan felvételét az EU-ba, és a tagjelölt országnak kötelessége lenne külpolitikai irányvonalát harmonizálnia Brüsszellel. De a Krím annektálása körüli viharok közelebb hozták egymáshoz politikailag és katonailag Moszkvát és Belgrádot.
Más a táncrend Bukarestben, amely szemet vetett Moldovára és már nyíltan hangoztatja revansista szándékát. Egy 2013-as felmérés szerint a romániai románok több mint 75 százaléka támogatja az összeborulást, míg a moldovaiaknál ez az arány mindössze 15 százalék. A moldovaiak kedvetlensége láthatólag kevéssé zavarja Bukarestet. Júliusban a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelte több mint ezer tüntető Bukarestben, akiket mind Klaus Johannis román államfő, mind politikai ellenfele, Victor Ponta miniszterelnök Facebook-üzenetben üdvözölt. „Meggyőződésem, hogy egy napon nemcsak az Európai Unióban, hanem egy szoros közösségben is egymásra találnak majd a Prut két oldalán élő emberek"- fogalmazott az államfő.
A napokban pedig arról számolt be a román sajtó, hogy Moldova szeretne NATO tag lenni és Bukarest támogatni fogja szomszédjának haderő-reformját. Mircea Dusa román védelmi miniszter kijelentette, hogy „a két ország célja egy közös zászlóalj létrehozása a béke fenntartására és a határok védelmére Ukrajnával és a Fekete tengeren.”
A NATO novemberben tart csúcstalálkozót, hogy megvitassa a Kelet-Európára vonatkozó biztonsági garanciákat az orosz fejlemények tükrében.
Káncz Csaba jegyzete
