A Tranparency International Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) az ország állami szektorában érzékelt korruptság mértéke alapján rangsorolja az országokat. A CPI az egész világról származó nézeteket tükrözi vissza, beleértve olyan szakértők véleményét, akik az értékelt országokban élnek. Az idei évi felmérés szerint a vizsgált országok több, mint kétharmadában, köztük Magyarországon is súlyos problémák vannak.
A törvényesség háttérbe szorul, míg az egyéni haszonszerzés előtérbe kerül. A felmérés alapján jól látható az elégedetlenség és a közintézményekbe vetett bizalom elvesztése is a gazdasági válságtól sújtott országokban. A gazdasági válság kedvezőtlen hatása elsősorban Olaszországban és Görögországban látható jól, míg a közintézményekbe vetett bizalmi válság jellemzi például Egyiptomot. A korrupció a demokráciára és a gazdaságra is rossz hatást gyakorol.
A felmérés 17 másik felmérés eredményeit vonja össze, országonként minimum, 3 forrás szükséges, Magyarország esetében 9 elemzői intézet adatai kerültek be az indexbe. A felmérés 2009 decembere és 2011 szeptembere közötti időszakot vizsgálta, melyben 183 ország szerepelt. A 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol az alacsony pontszám jelentős korrupciót, míg a magas pontszám csekély korrupciót mutat a tavalyi 4,7 helyett idén 4,6 pontot ért el Magyarország.
A lista legvégén Afganisztán, és Szomália, Észak-Korea áll, ezen országok esetében vagy teljesen széthullott az állam, vagy egy korrupt diktatúráról van szó. A legtisztább államok közé tartozik Új-Zéland, Dánia, és Finnország. A legjobb pontszám 9,5 volt, 10-es pontszámot egyetlen ország sem ért el. A fertőzöttség tekintetében megállapítható, hogy a legerősebben fertőzött régió Dél-Amerika, Afrika, és Ázsia. A skandináv országok a legtisztábbak. A felmérés szerint a feltörekvő országok nagy része korrupció tekintetében kifejezetten rosszul teljesít.
Földes Ádám, a nemzetközi szervezet magyarországi képviselője elmondta, hogy Magyarország Európában a 20. helyen szerepel, 10-es skálán 4,6 pontot ért el. Európai összehasonlításban látszik, hogy a velünk együtt az unióhoz csatlakozott országok nagy része már Magyarország előtt jár. Európát vizsgálva vannak országok, akik javítottak helyükön és vannak akik rontottak, Magyarország Európán belül tavaly is a 20. volt, pozíciónkat stagnálás jellemzi. Az unió tagállamai közül a 18. helyen állunk. Régiós összehasonlításban elmondható, hogy a 2000-es évek elején Magyarország a régió előtt járt, azóta azonban lecsúsztunk és továbbra sem sikerült felkapaszkodni.
Az index a kormány korrupció elleni hatékony fellépését, a bíróságok és a felderítő szervek hatékonyságát, valamint a párt- és kampányfinanszírozás törvényességét vizsgálja.
Az index szerint Magyarország esetében a politikai korrupció a közszektorban jelentős mértékben van jelen, a politikai elszámoltathatóság mellett nem látszik, hogy átfogó és hatékony korrupcióellenes intézkedéseket vezetnének be. Földes Ádám elmondta, hogy a jogbiztonságot sértő változások erősítik a bizalmatlanságot, ennek fényben csoda, hogy Magyarország megőrizte a 20. helyét az európai rangsorban.
A szervezet szerint pozíciónk javításának érdekében fontos feladat a megelőzés erősítése, melyet egy átfogó korrupció ellenes stratégia, valamint egy átlátható párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó új törvény elfogadása erősíthet. Földes Ádám fontos feladatnak tartja az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, habár ezzel ellentétes törvényjavaslatok születnek. A Privátbankár kérdésére Földes Ádám ilyen típusú törvényjavaslatként említette meg a héten az Országgyűlés által megszavazott a bíróságok átalakuló igazgatását, az új ügyészségi törvényt, valamint a bírák jogállására vonatkozó törvényt.
Földes Ádám arra is felhívta a figyelmet, hogy több kontrollintézmény függetlensége is csorbult a vizsgált időszakban, utalva itt többek között az Állami Számvevőszékre és a Médiatanácsra. Mindezek mellett az intézet szerint a nyomozó hatóságok és az ügyészség korrupcióellenes munkájának hatékonyságát is tovább kell növelni.
