1p
A G20 országcsoport több mint 430 milliárd dolláros új hozzájárulásával, az eddig felajánlott összeg duplájára nő a Nemzetközi Valutaalap válságkezelő pénzügyi alapja. Az új hozzájárulással az IMF hitelnyújtó kapacitása 1000 milliárd dollár fölé emelkedik.

A G20 csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei közös közleményükben elmondták, hogy erős az az iránti elkötelezettség, hogy az IMF által hozzáférhető források 430 milliárd dollárral növekedjenek a 2010-es reform értelmében végrehajtandó kvótanövelés összege fölött.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója kijelentette: reményei szerint a valutaalap megnövekedett forrásai hozzájárulnak majd a gazdasági stabilitás növeléséhez, s ez lehetőséget nyújt a kormányok számára a szükséges reformok végrehajtásához. Ezzel az összeggel az IMF hitelnyújtó kapacitása, amellyel meg tudja óvni a világgazdaságot az eurózóna hatásaitól, ezermilliárd dollár fölé nő - tette hozzá. Szavai szerint a nemzetközi közösség erős elkötelezettséget mutatott a globális pénzügyi egyensúly fenntartása mellett.

Az IMF forrásai szerint a korábban összegyűlt 320 milliárd dollárhoz az euróövezet mintegy 200 milliárd dollárral, Japán 60 milliárd dollárral, Svédország 10 milliárd dollárral, Norvégia 9,3 milliárd dollárral, Lengyelország mintegy 8 milliárd dollárral, Dánia közel 7 milliárd dollárral, Svájc és több más, néven nem nevezett ország 26 milliárd dollárral járult hozzá.

A G20-csoport 2009-ben, a válság idején 600 milliárddal járult hozzá a válságkezeléshez. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok, amely akkor 100 milliárddal szállt be, most tartózkodott a felajánlástól. Timothy Geithner pénzügyminiszter kijelentette, hogy Európának vannak saját eszközei a válsága rendezéséhez és az IMF-alap csak kiegészítés ehhez.

A válságkezelő alappal kapcsolatos vállalások annak próbálják elejét venni, hogy az IMF forrásai kimerüljenek, ha a válság továbbterjedne. Görögország, Írország és Portugália már kapott mentőcsomagot, a befektetők most az olasz és a spanyol gazdaság állapota miatt aggódnak, az euróövezet pénzügyi válsága ugyanis kihathat az azzal szoros kapcsolatban álló régiók helyzetére.

Lagarde kijelentette, hogy erős az elkötelezettség az euróövezet fenntartása iránt. Egyúttal rámutatott, hogy a válságkezelő alap eszközeit nem kizárólag a közös európai fizetőeszközt használó övezet országainak támogatására szánják.

Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a G20-tanácskozást követően kijelentette, hogy az úgynevezett BRICS csoport egyhangúlag úgy döntött, hogy további pénzeszközöket bocsát az IMF rendelkezésére. A BRICS-országok ugyanakkor nem nevezték meg, hogy mennyivel járulnak hozzá a válságkezelő alaphoz. Egy IMF-dokumentumban ugyanakkor konkrétan az szerepel, hogy "Oroszország, Kína és más országok 72 milliárd dollárt ajánlanak fel.

A G20 csoport a válságalaphoz való hozzájárulás mellett közleményében hangsúlyozta: elkötelezettje annak, hogy az év végéig megvalósuljon az IMF 2010-ben elhatározott kormányzati reformja és hogy 2013 végéig felülvizsgálják a szavazati arányokat is.

Margarethe Vestager dán pénzügyminiszter az IMF-tanácskozáson kijelentette, hogy az EU őszre kettőt átenged a feltörekvő gazdaságoknak abból a 8 helyből, amellyel az IMF igazgatótanácsában rendelkezik. A valutaalap tevékenységét felügyelő, 24 tagú testületben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia saját jogon foglal helyet, Belgium, Hollandia, Spanyolország és Olaszország pedig országcsoportokat képvisel.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Visegrádi Négyek Magyarországon találkozott, a hétéves EU-s költségvetés kiemelt téma volt
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 19:51
A Visegrádi Négyek (V4) magyarországi csúcstalálkozója után tartottak közös tájékoztatót a miniszterelnökök.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: „mini kamatcsökkentési ciklus indul”
Imre Lőrinc | 2026. június 23. 17:50
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
Makro / Külgazdaság Hatalmas pálfordulás Varga Mihályéknál
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 15:20
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nagy svunggal megy neki a V4-csúcsnak Magyar Péter, de ez nem lesz könnyű menet
Litván Dániel | 2026. június 23. 15:19
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
Makro / Külgazdaság Óvatosabb maradt a jegybank, de február után itt az újabb kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 14:01
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: újra búcsút inthetünk a rögzített áraknak
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 13:13
Az Országgyűlés mai döntését követően már hivatalos, hogy kivezetik ezt az árszabást.
Makro / Külgazdaság Még nincs vége a szép napoknak – megint olcsóbb lesz ez az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 09:33
Szerdán újabb érdemi fordulat érkezik a magyarországi töltőállomások árszabását tekintve.
Makro / Külgazdaság Kitört az optimizmus Európában?
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 19:46
Javul a hangulat.
Makro / Külgazdaság Az új gazdasági éra egyik fontos lépését tehetik meg Varga Mihályék
Imre Lőrinc | 2026. június 22. 19:22
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter bejelentette: itt a Tisztítótűz Művelet, így távolítják el Sulyok Tamást
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 13:45
A miniszterelnök a parlament előtt beszél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG