A várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács 25 bázisponttal tovább vágta az alapkamatot. Simor András a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a tanács előtt két javaslat volt. A tartásra vonatkozó javaslatot szűk többséggel leszavazták a vágást támogató tanácstagok - feltételezzük, hogy a külső tagok ismét 4:3 arányban szavazták le az elnököt és az alelnököket.
Infláció: oda kell figyelni a béremelésekre
Az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt, azonban a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása az egyszeri sokkok kifutása után érvényesülhet.
|
Mit vágtak? Mindennapi híreink része lett az alapkamat fogalma, viszont általában elég keveset tudunk róla. Azt például igen, hogy a magyar politikai csatározások egyik célpontja és a jegybankkal kapcsolatos, de azt már kevésbé, hogy a fogalom országonként is mást takar, és azt sem, hogy a magyar alapkamat rendszere elég fiatal. Tévhitek és tények az alapkamatról a Privátbankár sorozatában >> |
A szeptemberi inflációs adat a pénzromlás ütemének gyorsulásáról tanúskodott az élelmiszerek és üzemanyagok áremelkedése miatt. Ezeket a termékeket a monetáris politika csak kis mértékben tudja befolyásolni. Bár az infláció gyorsulása a nyersanyagárak emelkedése valamint az adóemelések hatása miatt következett be, Simor András ismét felhívta a figyelmet: az inflációs alapfolyamatok sincsenek szinkronban az inflációs céllal.
Az év végéhez közeledve fontos elmondani: a minimálbér jövő évre érvényes mértékének illetve a béremeléseknek összhangban kell lenniük a teljesítmények, a gazdaság termelékenységének növekedésével - mondta Simor András. Csak ez biztosíthatja, hogy nem lesz a béremeléseknek nem kívánt inflációs hatása, illetve nem kerül akadály a foglalkoztatás bővülése elé.
A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad a potenciális szintjétől is, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét.
A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja.
Középtávon üthetnek be a Matolcsy-csomagok
A nemrég bejelentett kormányzati intézkedések hatásaival is foglalkozott a tanács. Ezek egyrészt tovább erősítik az alacsony költségvetési hiánypálya melleti kormányzati elkötelezettséget, másrészről viszont az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi.
Az intézkedések a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.
Kell az az IMF-megállapodás
Az ország kockázati megítélése érdemben javult; részben országspecifikus, részben szabályozási változások befolyásolhatták a kockázati mutatók kedvező alakulását - ez utóbbi alatt a naked, magyarán fedezetlen short november 1-jétől érvényes korlátozását értette a jegybankelnök.
A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a Monetáris Tanács fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.
További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
