Ukrajna az év végi ünnepekre készül, miközben befagytak a frontok keleten és délen is. Az oroszok emberfölénye azonban előrevetíti, hogy a megtámadott országban sokaknak ez lehet az utolsó karácsonya, mert az orosz gőzhenger bármikor elindulhat és láttuk, hogy milyen pusztítást végzett már eddig is számos keleti és déli ukrajnai megyében.
Ahol nincsenek harcok, főleg a középső és a nyugati megyékben, ott szinte normális élet folyik. Azért csak szinte, mert vannak hétköznapi feltételek, amik nem mindenkinek adottak. Például nincs áram, akadozik a vízellátás, néha a fűtés sem megy. Az élelmiszerellátás ugyanakkor folyamatos, importcikkekből is elegendő van.
Az ukrán hírforrások rendre beszámolnak arról, hogy miként halad az élet, milyen szolgáltatásokból mikor és hol lesz hiány vagy fennakadás. Az orosz légitámadások miatt főleg az energetikai infrastruktúra rongálódik meg különböző mértékben. Ezek helyreállítása költséges és nem tud gyors lenni, nem mindig van például elegendő ember vagy éppen alapanyag.
A héten közölte a kormány, hogy idén 13,3 milliárd hrivnyát (1 hrivnya= 9,24 forint) költött az ivóvízhálózat javítására és ahol lehet korszerűsítésére. Különösen a Kahovkai vízerőművet ért támadás után volt kritikus a helyzet a tágabb környezetében, de mostanra normalizálódott a helyzet ott is. A vízvezetékek és csatornarendszerek megújításába külföldi vállalatok is bekapcsolódtak, illetve bekapcsolódnak 2024-ben. A kormány már most is erőfeszítéseket tesz a vízminőség gyakoribb ellenőrzésére, a rossz minőség ugyanis segítheti a járványok terjedését is. Különösen a kistelepüléseken okozhat ez gondot, ott jóval kevesebb a megfelelő műszaki színvonalú tisztítóberendezés, mint a városokban – írta az UNN ukrán hírügynökség.
Karácsonyi hír, hogy ahol lehet, ott növelik a belföldi vasúti járatok számát, itt-ott hosszabb szerelvényeket állítanak forgalomba. Főleg a Kijevből és Lvivből induló ukrajnai és néhány lengyelországi járatról van szó. A jegyárak azonban durván nőttek, akár 20-40 százalékos emelésekkel is találkozhatnak az utasok. Volodimir Zelenszkij elnök azt is bejelentette: nagy erőfeszítéseket tesznek a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér mielőbbi újranyitása érdekében, hogy a légi forgalom megindulhasson, amint erre lehetőség lesz.
A lakosságot természetesen az is érdekli, hogy egy-egy háztartás mennyi pénzből gazdálkodhat, amikor készülődik az ünnepekre. Nominális emelkedés természetesen Ukrajnában is volt a fizetéseknél, ám ezek a növekmények csak épphogy tudták ellensúlyozni az élelmiszerek inflációját, ami 10-20 százalék közöttmozgott az év első felében, mostanra 10 százalék alé ment.
A havi átlagbér most decemberben 17937 hrivnya, ez 23 százalékkal több mint tavaly – közölte a héten a statisztikai hivatal. Leginkább a pénzügyi és az informatikai szektorban dolgozók bére nőtt. A távközlésben alkalmazottak átlagosan 37542 hrivnyát keresnek, ez ötödével magasabb, mint 2022 azonos időszakában volt. Mögöttük a bankokban dolgozók vannak 34189 hrivnyával (ez harmadával több, mint tavaly ilyenkor volt), majd a légi közlekedésben dolgozók jönnek 33205 hrivnyával és ugyancsak ötödével többel, mint tavaly ősszel.
A másik véglet a könyvtárosoké, ők átlagosan mindössze 11373 hrivnyát keresnek és az ő bérük mindössze 9,9 százalékkal nőtt. Hasonlóan keveset kapnak a művészek (11503 hrivnya), fizetésük csupán 7,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, a tanárok 12180 hrivnyát keresnek, nekik 8,2 százalékkal nőtt a bérük.
A kormány ugyancsak a héten tette közzé a három évre szóló előrejelzését a bérekről. Eszerint a bruttó átlagbér jövőre 21809 hrivnya lesz, 2026-ban pedig 30260 hrivnya úgy, hogy az éves növekmény 8,5 és 9,1 százalék között lesz.
Az ukrán gazdaság a kormány mostani becslése szerint jövőre 4,6 százalékkal növekszik, majd az azt követő két évben 6,8 illetve 6,6 százalékkal bővül. Az infláció 9,7 százalékos lesz 2024-ben, 8,1 százalékra csökken 2025-ben, míg 2026-ban csupán 6,9 százalékos lesz – legalábbis erre számít a kabinet most.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
