A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez mások mellett a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó különjelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
Az Ingeborg Grassle néppárti jelentéstevő által ismertetett dokumentum szerint a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
Lesújtó vélemény
Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.
A tervezetben aggodalommal jegyezték meg, hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.
A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat az európai ügyészi hivatalhoz való csatlakozásra, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében fel kell függeszteni az uniós források kifizetését.
Belehúztak a budapesti kereskedők az esős kedd délelőttjén. 
