Újabb lépés történt az érintésmentes, személyes találkozás nélkül lebonyolítható ügyintézés felé, ezt teszi lehetővé az eljárások korszerűsítését és a felhasználók biztonságának további megerősítését célzó jogszabály-módosítás, amelyet 134 igen szavazattal és 54 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára.

A változtatás lehetőséget ad a mesterséges intelligencia használatára az ügyintézésben: például a beszéd hiteles írott anyaggá alakítására vagy chatrobot útján történő ügyintézésre. Mindezek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy szóban nyújtsanak be írásbeli kérelmet.  Az úgynevezett fehér kártya bevezetésével olyan külföldi munkavállalók vagy vállalkozók kaphatnak egyéves Magyarországi tartózkodási engedélyt, akiknek a munkavégzése a fejlett digitális eszközök miatt nem kötött a munkáltatói telephelyhez, és tevékenységük jellege miatt nemcsak az állandó jelenlét, de az adott országban tartózkodás sem indokolt. A kártya érvényessége legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Egyszerűbb lesz az ügyintézés

Az Országgyűlés a kormány javaslatára 133 igen, 12 nem és 35 tartózkodó szavazattal elfogadta az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt.

Eszerint 2022. január 1-jétől bevezetik az adatváltozás-kezelési szolgáltatást, így a kormányablakok ügyfélszolgálatain és az elektronikus ügyintézés során is egyszerűbb lesz az állampolgárok számára az adatváltozásaikkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása.

Az ügyfelek a jövőben a kormányablakban, illetve elektronikusan is kezdeményezhetik, hogy az állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, valamint kapcsolattartási adataik változása esetén értesítést kapjanak azok a közművek, telekommunikációs cégek, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak. Arra is lehetőség lesz, hogy az ügyfél értesíthesse az általa megjelölt szolgáltatókat, hogy halála esetén ki az a személy, akivel fel kell venniük a kapcsolatot.

Módosul a lakcímbejelentés szabályozása is. Míg a jelenlegi büntetőjogi szabályozás szerint "intellektuális közokirat-hamisítást" követ el az, akinek az esetében a lakcímbejelentés nem felel meg a valós, életvitelszerű ott lakásnak, a jövőben ez nem minősül majd bűncselekménynek, ha saját tulajdonú ingatlanról van szó, vagy ha a szállásadó tudtával és hozzájárulásával történik.

Az EU-s irányelv megjelenik a magyar cégek életében is

Az Országgyűlés 141 igen, nyolc nem és 32 tartózkodó szavazattal elfogadta a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló jogszabályt.

A módosítás a határokon átnyúló átalakulás részletes szabályait állapítja meg. Eredményeképpen megvalósul az EU-s tagállami nyilvántartások közötti elektronikus információcsere. Ingyenes cégadattá válik a cégnév, a székhely és a nyilvántartási szám mellett az EU területén bejegyzett társaságok képviselőire, fő tevékenységére vonatkozó adat is.

Nagyobb önállóságot kap az Országos Atomenergia Hivatal

Pénzügyi és szervezeti függetlenséget kap és önálló szabályozó szervvé válik az Országos Atomenergia Hivatal, amelyet a jövőben egy kilenc évre kinevezett elnök vezet - döntött a parlament 133 igen szavazattal, 55 nem ellenében a kormány kezdeményezésére.

A változtatás értelmében a hivatal olyan központi költségvetési szervvé válik, amelynek büdzséje az Országgyűlés fejezetén belül önálló címet képez. Az Országos Atomenergia Hivatal feladatai ellátása során kizárólag a jogszabályoknak lesz alárendelve, a feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Az elnök kilencéves mandátumot kap, amely még egyszer ennyi időre meghosszabbítható.

A jövőben az elnöknek minden évben május 31-ig be kell számolnia az előző évi hatósági tevékenységről az Országgyűlésnek. A hatóság vezetője rendeletalkotási jogot kap, a törvény a szabályozási tárgyköröket is rögzíti.

ÁSZ: megfelelő volt a 2020-as költségvetés végrehajtása

Az Országgyűlés elfogadta a 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. Az Állami Számvevőszék - ahogy minden évben - idén is támogatta az Országgyűlés munkáját: a törvényi előírásnak megfelelően ellenőrizte a tavalyi zárszámadást és ehhez kapcsolódóan elemzést készített a makrogazdasági folyamatokról.

Az ÁSZ megállapította, hogy a 2020-as költségvetés végrehajtása megfelelt a vonatkozó törvényeknek, emellett 2020-ra az ÁSZ előző években lefolytatott ellenőrzéseinek látható eredményei lettek: javult a költségvetés megbízhatóságát erősítő belső kontrollrendszer megfelelősége és a Nemzeti család- és szociálpolitikai alap családi támogatások jogcím terhére teljesített kiadások - 2014 óta először - megbízhatóak voltak. Ezt a folyamatot elősegítette az, hogy az ÁSZ elnöki figyelemfelhívó levelet küldött a közpénzügyi helyzet javítása érdekében.

A pozitív változások megerősítése, fenntartása érdekében az ÁSZ megkezdte annak értékelését, hogy teljesültek-e azok az intézkedések, amelyeket az ellenőrzött szervezetek a 2019-es zárszámadáshoz kapcsolódó figyelemfelhívó levelekre adott válaszaikban jeleztek.