A szerda este elkövetett újabb robbantásos merénylet, amelyben megsebesült egy ellenzéki parlamenti képviselő, a testőre és egy rendőrtiszt pedig életét vesztette, ráirányította a figyelmet legnagyobb szomszédunkra, Ukrajnára. Több, mint három évvel azután, hogy ukránok egyes csoportjai elkezdték követelni Viktor Janukovicstól, hogy írja alá az EU-val a társulási megállapodást, hazánk legnagyobb szomszédjának jövője a levegőben lóg. A kelet-európai ország folyamatosan a csőd szélén tántorog, a politikai indítékú gyilkosságok félelmet keltenek a fővárosban, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély. Az ukrán kormány eközben olyan gyenge és törékeny, hogy még egy egységes és független állam építéséhez szükséges intézkedéseket sem tud meghozni.
Hogy látja London?
A legtekintélyesebb brit nemzetközi ügyekkel foglalkozó agytröszt, a Chatham House friss jelentése szerint „normál körülmények között – értsd: háború nélkül – Ukrajna valószínűleg túlélne, mint független állam. Küszködve, mint ahogyan eddig is tette a rövid, poszt-szovjet fennállása alatt. De a jelenlegi időszakban nagyobb politikai és katonai eltökéltségre van szüksége, hogy egyáltalán esélye legyen a túlélésre.” A jelentés szerint, ha a Nyugat növeli a katonai nyomást Moszkvára ukrán fegyverszállításokkal, akkor az Putyint arra fogja késztetni, hogy elismerje a donyecki „népköztársaságokat”, mint ahogyan ezt tette Abházia és Dél-Oszétia esetében is, és hivatalosan is orosz csapatokat küldjön Kelet-Ukrajnába.
A kormányzat mindenesetre messze nem áll a helyzet magaslatán. Az IMF által a közpénzügyek stabilizációjához követelt nyugdíjreformot az ukrán parlament 1000 módosító indítvánnyal lőtte szét. A privatizációs erőfeszítések jobbára befulladtak, mivel a háború és a mindent elöntő korrupció elriasztja a befektetőket.
|
| Káncz Csaba |
Közutálatnak örvendő elit, grasszáló milíciák
Így talán már jobban érthető az az elképesztő szintű népszerűtlenség, amely a kormányzatot körülveszi. A legújabb közvéleménykutatás szerint Porosenkó elnököt a népesség 9,3 százaléka támogatja, miközben Porosenkó pártja – amely a legnagyobb parlamenti tömörülés – jelenleg 9,6 százalékos támogatottsággal bír.
Az ukrán állam integritását fenyegetik azok az önkéntes, szélsőjobboldali milíciák is, amelyek sokat tettek a függetlenségi harcokban, de napjainkra szinte érinthetetlenekké váltak, ahogy ez hasonló szervezetekkel szintén bekövetkezett Libériában és Afganisztánban. A szélsőjobb erejét jól mutatta az október 14-i felvonulás is Kijevben, amely az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulásának 75. évfordulójára emlékezett. A mintegy 20 ezer felvonuló arra az UPA-ra emlékezett, amelynek fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen.
Káncz Csaba jegyzete
