|
| Fotó: MTI/ Soós Lajos |
A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakának kedden kezdődött kétnapos vitáján tett felszólalását felidézve kiemelte: Európa biztonsági helyzete az elmúlt időben sokat romlott, a terrorfenyegetettség kézzelfogható jeleit is megtapasztalhatták az európaiak. Ezt a veszélyt gyakran az Iszlám Államra egyszerűsítik le, de sok más, komoly terrorszervezet is fenyegeti a világot.
Szijjártó szerint éppen ezért az ENSZ-nek is fő célként azt kellene kitűzni, hogy a nemzetközi terrorszervezetek hálózatával szembeni fellépés hatékonyabb legyen mind a megelőzés, mind a béketeremetés, békefenntartás tekintetében.
A szükséges reformokról pedig azért időszerű most beszélni, mert a világszervezet élére hamarosan új főtitkár kerül, aki már megvalósíthatja a reformokat – mondta a politikus.
Támogatni kell a befogadóországokat
Az ENSZ-közgyűlés napirendjén hangsúlyosan szerepelt a bevándorlási válság azért is, mert Európa déli-délkeleti szomszédságában a biztonsági helyzet továbbra is meglehetősen törékeny, 30-35 millió olyan ember van Európa közvetlen vagy közvetett szomszédságában, aki élethelyzeténél fogva könnyen dönthet úgy, hogy elindul, és ha ezt megteszi, akkor Európa felé veszi az irányt, még tovább rontva az itteni biztonsági helyzetet.
Ezért kell segíteni az olyan országoknak, ahol több millió menekült van, így Törökország mellett Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, mivel ha ezek az országok nem tudják ellátni a menekülteket, veszélybe kerülhet a stabilitásuk, és az ott tartózkodó menekültek megindulhatnak Európa felé – mondta Szijjártó.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
