|
| Fotó: MTI/ Soós Lajos |
A miniszter elmondta, soha nem volt olyan mértékű a terrorfenyegetettség mértéke Európában, mint napjainkban. Véleménye szerint a kiváltó okokat kell kezelni, őszintén szembe kell nézni velük, ahogyan azzal is, hogy a radikalizálódást nem sikerült Európa határain kívül tartani.
A terrorizmus elleni globális harcot erősíteni kell - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Magyarország azon 23 ország közé tartozik, amely ténylegesen, katonákkal vesz részt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban. A magyar katonák kurdisztáni misszióját pedig a jelenlegi 126 fős létszámról további 150 emberrel növelik meg, és védelmi munkájukat kiképzési feladatokkal bővítik ki - mondta a miniszter.
A politikus véleménye szerint az Európai Uniónak nem kell részletes iránymutatásokat szabnia a törökországi elszámoltatás módjáról. Magyarország álláspontja az, hogy három nappal az alkotmányos rendszer megdöntésére irányuló puccs után a szolidaritás a legfontosabb az ország számára. Minden külső segíteni akarás csak hátráltatja a rendezési folyamatokat.
A külügyminiszteri tanácskozás részleteit ismertetve Szijjártó Péter elmondta, hogy az unió együtt kíván működni azokkal az országokkal, amelyek jelenleg kiinduló, vagy tranzitországai a bevándorlásnak.
Magyarország az ülésen szorgalmazta, hogy Törökország, Libanon és Jordánia mellett a kurd térséggel, azaz Irak kurdisztáni régiójával is fűzze szorosabbra a kapcsolatait az Európai Unió.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
