A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberében az építőipari termelés volumene munkanaptényezővel kiigazítva is 12,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havinál 2,0 százalékkal kisebb volt. Az év első kilenc hónapjában a termelés 10,6 százalékkal elmaradt a 2010. azonos időszakitól.
Utolsókat rúghat az építőiparba a plázastop
Piaci szereplők véleménye szerint jövőre sem várható az építőiparban változás, melynek oka a 2012 január 1-től életbe lépő plázastop. Mint ismeretes, 2012. január 1-jétől 2014. december 31-ig építési tilalmat rendelt el a Kormány a 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi ingatlanokra. A tilalom alól felmentést csak a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat. A plázastop legnagyobb vesztese várhatóan az építőipar lesz, amely már hosszú ideje nem képes növekedést produkálni.
A plázastop mellett a kormány úgy véli, hogy a gazdasági növekedés beindításhoz elengedhetetlen feltétel az építőipar fellendülése, ennek elérése céljából a kormány az otthonteremtési program beindítását alkalmazza. Ennek keretein belül a kormány feltámasztja a szocpol intézményét és megújítja az államilag kamattámogatott lakáshiteleket. Ingatlanpiaci elemzők szerint az intézkedések hatására jövőre élénkülhet az ingatlanpiaci kereslet. A kérdés már csak az, hogy a szocpol, vagy a plázastop hatása fogja dominálni az építőipari növekedést/csökkenést.
Építőipari termelés volumen változása (előző év azonos időszaka=100)
Forrás: KSH/Privátbankár
A termelés szeptemberi, 12,0 százalékos mérséklődésen belül a két építményfőcsoport termelése eltérően alakult. Nagyarányú, 23,0 százalékos visszaesést figyeltünk meg az épületek építésében, ezzel szemben az egyéb építmények építése 1,4 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázisnál. A kismértékű emelkedéshez útépítési és vasút-korszerűsítési munkák is hozzájárultak. Szezonálisan kiigazított indexek alapján szeptemberben az épületek építésének volumene 7,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 1,2 százalékkal magasabb volt az augusztusinál. Az év első kilenc hónapjában az épületek építésének teljesítménye 12,1 százalékkal, az egyéb építményeké 8,9 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest.
Szeptemberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – mintegy ötödével esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egyéb építmények ágazat termelése 10,8 százalékkal meghaladta a 2010. szeptemberi alacsony szintet, a speciális szaképítés ágazaté – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 19,7 százalékkal maradt el a 2010. azonos időszakitól.
A 2011 szeptemberében kötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 12,0 százalékkal, ezen belül az épületek építésére kötötteké 14,4 százalékkal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 9,8 százalékkal mérséklődött a 2010. szeptemberihez viszonyítva. Az év első kilenc hónapjában az építőipari vállalkozások 22,4 százalékkal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában.
Csökkenő szerződésállomány sem túl biztató
Az építőipari vállalkozások 2011. szeptember végi szerződésállományának volumene a 2010. szeptemberihez képest 39,1 százalékkal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 41,3 százalékkal, az egyéb építményeké 37,8 százalékkal esett vissza.
Az építőipar termelői árai 2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,8 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban az emelkedés (0,7%) nem jelentős, az egyéb építmények építése ágazatban az árak 2,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban átlaghoz közeli (1,9%) növekedés mutatkozott. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,8 és 2,7 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,2 százalékkal voltak magasabbak.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
