A magyar miniszterelnök legutóbbi, pénteki rádióinterjújában amellett, hogy elárulta a leendő jegybankelnök személyét, a bérmegállapodásról is szót ejtett, azt történelminek nevezte. Orbán Viktor szerint a következő évekre bejelentett minimálbéremeléssel Magyarország oda kerül, ahol lennie kell: a középmezőny élére, ahol az elöl lévők még beláthatók, és megvan az esély a felzárkózásra.
A rendkívül hangzatos kijelentés nem először hangzott el tőle, így kíváncsiak voltunk arra, hogy mégis mennyi ebből az igazság a gyakorlatban. Nos, 2025 januárjától így fog kinézni Európa minimálbéres térképe:
Az rögtön látszódik, hogy a magyar minimálbér igazából a régióban lehet versenyképes, elsősorban itt igaz az, hogy Magyarország viszonylagosan jól teljesít: Romániát, Szlovákiát és Csehországot sikerül magunk mögé utasítani, a hagyományosan gazdagabb nyugat-európai országok, vagy akár például Ausztria is azonban csak a távoli látóhatárban sejlik fel ezen a téren. Ráadásul akkor még arra nem is tértünk ki külön, hogy a térképen kifejezetten a képzettebb munkavállalóknak adható garantált bérminimum várható, 2025-ös emelt összegét tüntettük fel, így lesznek dolgozók, akik ezt nem keresik majd meg az emelés után sem.
Fotó: Depositphotos
Elindulva az úton
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenlétében aláírta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a hároméves bérmegállapodást, eldőlt, hogy a következőképpen alakul majd a minimálbér a következő években:
- 2025. január 1-jétől: 290 800 forint (9 százalék emelés),
- 2026. január 1-jétől: 328 600 forint (13 százalék emelés),
- 2027. január 1-jétől: 374 600 forint (14 százalék emelés).
Az aláírók egyúttal arra kötelezték el magukat, hogy 2027-re a minimálbér eléri a bruttó átlagkereset felét, a kapott kedvezmény szerint pedig a munkáltató annyi munkavállalója után, ahánynak az alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290 800 forint (részmunkaidő esetén arányosan kevesebb) volt, a szociális hozzájárulási adót a tárgyévi helyett az előző évi minimálbér után kell megfizetniük.
Az a bizonyos ezer euró…
A kormányzati retorikában az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban előkerült, sőt, maga Orbán Viktor is többször beszélt arról, hogy az lenne az ideális, ha a minimálbér elérné az ezer eurós (jelenlegi árfolyamon ez 414 ezer forinttal ér fel) álomhatárt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszteri mivoltjában pedig szeptemberben arról beszélt, hogy ez 2028 januárjára lesz reális.
Nos, Magyarország közvetlen szomszédjai közül Ausztria már rég átlépte ezt a szintet, hasonlóan Szlovéniához. Kicsit távolabbra tekintve pedig az örök jóbarát lengyelek is már az álomhatár felett járnak. Hazánk jelenleg még csak nem is azzal a Horvátországgal versenyez, amelynek minimálbérje még éppen az ezres szint alatt áll, hanem Romániával, Szlovákiával és Csehországgal – más EU-s tagállamok, kivéve az államközösség legszegényebb országának számító Bulgáriát, már elhúztak mellettünk. Lesz hová felzárkózni, mert egyelőre középmezőnyről is nehézkes beszélni.
Michel Barnier francia miniszterelnök a pártok felelősségére szólított fel kedd este a politikai és költségvetési káosz elkerülése érdekében, a kormánnyal szembeni szerdai parlamenti bizalmi szavazást megelőzően. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
