- Ukrajna második legnagyobb városában, a csaknem 1,5 millió lakosú Harkivban Ihor Terehov polgármester bejelentette: az orosz csapatok csütörtökön intenzív ágyúzásba kezdtek. „Hatalmas robbanások, az Oroszországi Föderáció dühödten lövi a várost" –jelentette ki a polgármester televíziós beszédében.
- Az AFP francia hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy egy ukrán kormányzati tisztségviselő szerint jelenleg több mint 1000 civil holttestét tárolják a kijevi régió halottasházaiban.
- Oroszország a kölcsönösség elve alapján elrendelte a területén működő lett, litván és észt konzulátusok bezárását és távozásra szólította fel a képviseletek alkalmazottait – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
- Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában. A 14 pontos intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.
- Több száz civil vár a mariupoli evakuálásra – mondta csütörtökön Vadim Boicsenko, a város polgármestere. Szerinte mintegy 100 ezer ember maradt az ostromlott városban.
- A polgármester szerint nehéz kiszámítani, hogy hány civil tartózkodik az Azovstal acélműben, ahol az ukrán harcosok egy utolsó csoportja tartja magát, de a számot 300 és 1000 közé teszi. Hozzátette, hogy ma már nincs esély a civilek evakuálására az üzemből.
- Megdöbbenését fejezte ki Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és dán hivatali partnere, Mette Frederiksen az orosz hadseregnek tulajdonított atrocitások miatt a Kijev melletti Borogyanka településen tett csütörtöki látogatása alkalmával. A spanyol miniszterelnök újabb 200 tonnányi, a dán kormányfő pedig további csaknem 83 millió eurónyi katonai segélyt helyezett kilátásba Ukrajnának.
- Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában – tudatta csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium. Jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában – írja az MTI.
- Az Oroszország indította háború miatt lakóhelyüket elhagyó, de belföldön maradók száma immár meghaladja a 7,7 milliót Ukrajnában – olvasható a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nevű, bevándorláspárti kormányközi szervezet legújabb felmérésében, amelyet csütörtökön tettek közzé. Az ENSZ-hez tartozó szervezet közleménye szerint április elseje és 17-e között 600 ezer ember hagyta el az otthonát Ukrajnán belül. A külföldre távozott több mint 5 millió emberrel együtt a háború elől menekülők száma immáron közelít a 13 millióhoz.
- Összesen 625 956 ukrán menekült érkezett eddig Magyarországra, közülük 17 ezren kértek eddig ideiglenes menedéket, 100 ezren pedig 30 napos tartózkodási engedélyt.
- Egy orosz bíróság 11 millió rubelre (47,1 millió forintra) bírságolta a Google amerikai óriáscéget, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló hamisnak ítélt információkat és az ukrán „szélsőjobboldali" csoportok által készített YouTube-videókat – jelentette csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökség.
- Vagit Alekperov idő előtt lemondott elnöki megbízatásáról és nem tartja meg igazgatótanácsi posztját sem a második legnagyobb orosz olajtársaságnál, a Lukoilnál – jelentette be a cég csütörtökön. A Forbes magazin listája szerint Alekperov vagyona egy év alatt 14,4 milliárd dollárral csökkent, elsősorban az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt elrendelt nyugati szankciók hatására.
Ez derül ki a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaság tőzsdei közleményeiből. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
