Harcolunk 2 fokért
Az Európai Bizottság korábbi közleményéből kiderül, mit szeretne elérni az Európai Unió a tanácskozás végére.
Az Unió szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedését az iparosodás előtti állapothoz képest 2°C-on belül kell tartani, hogy az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit elkerüljük. Az új megállapodásnak egyértelműen tükröznie kell a kormányok elköteleződését a kibocsátások olyan mértékű visszaszorítása mellett, ami elegendő ahhoz, hogy a folyó évszázad végéig az említett mértékre korlátozzuk a fölmelegedést. Az EU szerint egy hiteles megállapodás részét alkotják a következők:
1. globális elképzelés a hosszú távú célról, amely útmutatóként szolgál az érdekeltek számára – ideértve a vállalkozásokat, a beruházókat és a nyilvánosságot is – az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz;
2. a rendszeres felülvizsgálatot és a közös célok fokozását lehetővé tévő mechanizmus;
3. szilárd átláthatósági és elszámoltathatósági rendszer, amely bizonyosságot nyújt a feleknek és érdekelteknek afelől, hogy a vállalásokat teljesíteni kell.
Honnan lesz erre pénz?
A cél az, hogy a fejlett országok 2020-ig közösen összesen 100 milliárd dollárt tegyenek elérhetővé a fejlődő országokban végrehajtott éghajlatvédelmi fellépésekre. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az éghajlat-politikai kezdeményezés (CPI) nemrégiben készült jelentése szerint 2014-ben 62 milliárd dollárt sikerült mozgósítani, vagyis a fejlett országok jól haladnak a kitűzött 100 milliárdos cél felé.
2014-ben az Unió és tagállamai 14,5 milliárd eurónyi forrást különítettek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására. 2014 és 2020 között legalább 14 milliárd, évente átlagosan 2 milliárd euró közfinanszírozás áll majd a fejlődő országok rendelkezésére - írják.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
