Extrém hőségben egyszerűen lehetetlen ugyanannyit dolgozni, mint normális környezeti viszonyok között - a globális felmelegedés miatt komolyan visszaeshet a termelékenység. A gazdagabb országok persze könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz, pedig épp ők a felelősök a felmelegedésért - a szegényebb országok viszont nagyot bukhatnak.

Vajon miért pont most jutott el oda a világ, hogy tető alá tudott hozni egy globális klíma- avagy légkörvédelmi megállapodást? Lehet egyáltalán mérni, hogy betartják-e a paktumot az országok, jól költik-e el a dollármilliárdokat, vagy nincs is szükség számonkérésre? Egyelőre még a megfelelő technológia sincs meg ahhoz, hogy teljes egészében alternatív energiára álljunk át - a tudományos kutatások mellett azonban van jónéhány dolog, amit mi magunk is megtehetünk a környezetünk érdekében. Ehhez pedig nem pénzre van szükség elsősorban. A Zágoni Miklós fizikus, klímakutatóval folytatott beszélgetés második része.

Míg a Nyugat közös felelősségvállalást akar, addig Kína az országok különbségére hívja fel a figyelmet. Putyin pedig a szigorúbb szabályokért kampányol.

Hétfőn kezdődik a 21. klímakonferencia Párizsban - történelmi jelentőségű lesz a 195 ország részvételével zajló találkozó. Megszülethet ugyanis egy olyan globális klímavédelmi egyezmény, amelynek betartásával megállíthatóvá válhat a klímaváltozás.