|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
A globális felmelegedés a világ gazdaságainak 2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd egy ENSZ-kutatás szerint. Az összeg felfoghatatlan, ha átváltjuk forintra, az sem segít majd sokat: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt a hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t Magyarország ebben az időszakban mindenestől megtermel majd.
Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk
A veszteség oka nagyrészt az, hogy az egyre forróbb környezetben képtelenek ugyanannyit dolgozni az emberek, mint korábban. 43 országban várható a gazdasági teljesítmény visszaesése a növekvő hőterhelés következtében - ezek között főként ázsiai országok érintettek: a Bloomberg cikke Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.
|
2,1 millió halott, elveszett német GDP 1980 és 2012 között több mint 2 millió ember halt meg 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként - ezek között áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz is szerepelt. Ezek a katasztrófák bő 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak - ez nagyjából megfelel az éves német GDP-nek. |
A jelentés elkészítésében közreműködő Tord Kjellstrom, a Health and Environment International Trust igazgatója szerint Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt. Délkelet-Ázsiában az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít, 2050-re ez az arány megduplázódhat.
Magas hőterhelés mellett nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni; lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni a munkaintenzív ipari ágazatokban a kutató szerint. A klímaváltozás hatásaira pedig csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni. Át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és az új gyárak esetében energiahatékonyabb hűtésre - idézi a Bloomberg cikke a szakértőt.
A gazdagabb országok megúszhatják
Az is egy érdekes szempont, hogy a klímaváltozás okozta károkat épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben, amelyek egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül maguk kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához.
|
| A világ lakosságának területi megoszlása 2005-ben. A legtöbben a trópusi és szubtrópusi területeken élnek. Egy oszlop egy fél szélességi fokon belül élők számát jelenti, millió főben. Forrás: ENSZ-tanulmány |
Az alábbi chart azt mutatja, hogyan romlik a termelékenység a hőmérséklet emelkedésével: egész pontosan hány köteg rizst tud betakarítani egy munkás különböző környezeti hőterhelés (WBGT) mellett. Minden pont egy 10-18 fős csoportot jelent; sötétebbel a nap első munkaóráját, világosabbal az ötödik munkaórát jelölték. A chart az ENSZ jelentéséből származik:
Főleg a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat csökkenést a klímaváltozás, mint a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezéskre, ami az energiaellátásra komoly terheket ró. Bangkok például a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén 2 gigawattal több áramot igényel a tanulmány szerint.
Kulcskérdés, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból
Különösen fontos kérdés, hogy mi lesz a tavaly decemberben deklarált, ám még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye. Ebben az országok azt vállalták, hogy nem engedik, hogy az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen, sőt, lehetőleg maradjon "jóval ezalatt" a melegedés mértéke.
Mindeközben nemrég újabb mérföldkőhöz érkezett a globális felmelegedés a Földön: május 23-án a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet a Déli-sarkon.
És akkor még nem beszéltünk az Európát fenyegető újabb, ezúttal öko-menekültekből álló hullámra. Egy új tanulmány szerint ugyanis a Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
