4p
Extrém hőségben egyszerűen lehetetlen ugyanannyit dolgozni, mint normális környezeti viszonyok között - a globális felmelegedés miatt komolyan visszaeshet a termelékenység. A gazdagabb országok persze könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz, pedig épp ők a felelősök a felmelegedésért - a szegényebb országok viszont nagyot bukhatnak.
MTI Fotó: Balázs Attila

A globális felmelegedés a világ gazdaságainak 2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd egy ENSZ-kutatás szerint. Az összeg felfoghatatlan, ha átváltjuk forintra, az sem segít majd sokat: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt a hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t Magyarország ebben az időszakban mindenestől megtermel majd.

Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk

A veszteség oka nagyrészt az, hogy az egyre forróbb környezetben képtelenek ugyanannyit dolgozni az emberek, mint korábban. 43 országban várható a gazdasági teljesítmény visszaesése a növekvő hőterhelés következtében - ezek között főként ázsiai országok érintettek: a Bloomberg cikke Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.

2,1 millió halott, elveszett német GDP

1980 és 2012 között több mint 2 millió ember halt meg 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként - ezek között áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz is szerepelt. Ezek a katasztrófák bő 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak - ez nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.

A jelentés elkészítésében közreműködő Tord Kjellstrom, a Health and Environment International Trust igazgatója szerint Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt. Délkelet-Ázsiában az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít, 2050-re ez az arány megduplázódhat.

Magas hőterhelés mellett nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni; lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni a munkaintenzív ipari ágazatokban a kutató szerint. A klímaváltozás hatásaira pedig csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni. Át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és az új gyárak esetében energiahatékonyabb hűtésre - idézi a Bloomberg cikke a szakértőt.

A gazdagabb országok megúszhatják

Az is egy érdekes szempont, hogy a klímaváltozás okozta károkat épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben, amelyek egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül maguk kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához.

A világ lakosságának területi megoszlása 2005-ben. A legtöbben a trópusi és szubtrópusi területeken élnek. Egy oszlop egy fél szélességi fokon belül élők számát jelenti, millió főben. Forrás: ENSZ-tanulmány

Az alábbi chart azt mutatja, hogyan romlik a termelékenység a hőmérséklet emelkedésével: egész pontosan hány köteg rizst tud betakarítani egy munkás különböző környezeti hőterhelés (WBGT) mellett. Minden pont egy 10-18 fős csoportot jelent; sötétebbel a nap első munkaóráját, világosabbal az ötödik munkaórát jelölték. A chart az ENSZ jelentéséből származik:

Főleg a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat csökkenést a klímaváltozás, mint a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezéskre, ami az energiaellátásra komoly terheket ró. Bangkok például a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén 2 gigawattal több áramot igényel a tanulmány szerint.

Kulcskérdés, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból

Különösen fontos kérdés, hogy mi lesz a tavaly decemberben deklarált, ám még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye. Ebben az országok azt vállalták, hogy nem engedik, hogy az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen, sőt, lehetőleg maradjon "jóval ezalatt" a melegedés mértéke.

Mindeközben nemrég újabb mérföldkőhöz érkezett a globális felmelegedés a Földön: május 23-án a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet a Déli-sarkon.

És akkor még nem beszéltünk az Európát fenyegető újabb, ezúttal öko-menekültekből álló hullámra. Egy új tanulmány szerint ugyanis a Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mutatjuk, mennyi munkanélküli van Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. május 24. 08:31
A foglalkoztatottak létszáma 41 ezerrel nőtt, de emelkedett a munkanélküliek száma is 27 ezer fővel.        
Makro / Külgazdaság Miért nem állnak sorban a vállalatok a zöld hitelekért?
Csabai Károly | 2024. május 23. 15:11
Milyen a vállalati hitelezés helyzete Magyarországon, a 2023-as évhez képest az idén mire lehet számítani? A bankok hogyan tudják támogatni a zöld átállást? Van-e kereslet a zöld hitelekre, azt mennyire befolyásolja a kamatszint? Mennyire más megközelítést igényel a bankoktól az energetikai szektor finanszírozása? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. 
Makro / Külgazdaság Havi 136 ezer forintot adnak a kisgyermekes, dolgozó szülőknek - de nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 13:03
Ennyivel támogatják a kisgyermekek gondozását.
Makro / Külgazdaság Ez a közel 190 ezer magyar biztosan nem akar hazatérni
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 12:48
Benyújtották a kérvényt, hogy maradhassanak brit földön, de a románok és a lengyelek messze előznek ebben is.
Makro / Külgazdaság Pozitív meglepetést hozott az euróövezet teljesítménye
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 11:36
Már májusi adatok alapján.
Makro / Külgazdaság Kezdhetünk aggódni? Padlót fogtak a beruházások Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 08:39
Majdnem kétszámjegyű a visszaesés.
Makro / Külgazdaság Erre büszke lehet a kormány? Közel 10 százalékkal érnek többet a magyar fizetések, mint tavaly
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 08:31
Itt vannak a KSH legfrissebb adatai.
Makro / Külgazdaság 2750 milliárd forintnyi diákhitelt engedtek el - szavazatvásárlás amerikai módra?
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 07:18
Személyenként átlagosan 12 millió forintnyi tartozást nem kell visszafizetni. Igazságos döntés vagy az adófizetői pénzek átirányítása szavazatvásárlás céljából?
Makro / Külgazdaság Európa legnagyobb lőporgyára épül a szomszédunkban
Privátbankár.hu | 2024. május 22. 17:37
Csaknem 400 millió eurós beruházásból Romániában, Brassó megyében épül meg Európa legnagyobb lőporgyára - erősítette meg Nicolae Ciuca szenátusi elnök, volt kormányfő szerdán Bukarestben, a Black Sea Defense and Aerospace (BSDA-2024) elnevezésű nemzetközi hadifelszerelés-kiállítás megnyitóján.
Makro / Külgazdaság Milyen irányt vesz az elektromos járművek gyártása, forgalmazása, töltése és finanszírozása?
Szirmai S. Péter | 2024. május 22. 15:01
Merre tart az e-mobilitás? Erről is kérdeztük a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésén szakértő vendégeinket: Balogh Szabolcsot, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetőjét, Lévai Gábort, a PhenoGyde Kft. ügyvezetőjét, Fekete Csabát, a CIB Lízing vezérigazgatóját, Antalóczy Tibort, a villanyautosok.hu ügyvezetőjét, Kovács Ákost, a Porsche Hungaria Moon Brand managerét. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG