|
| Tüntetés az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), illetve az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (CETA) ellen Varsóban 2016. október 15-én. (MTI/EPA/Jacek Turczyk) |
A vallonok némi vívódása után a tagországok végül még tavaly év végén fogadták el a dokumentumokat, most pedig hivatalosan is, 408 igen szavazattal és 254 ellenében elfogadta azt az Európai Parlament a strasbourgi ülésén. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a parlamenti szavazás eredményét, ami szerinte "fontos mérföldkő" a CETA ratifikációs folyamatában. Mint mondta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy "közösen alakítsuk a globális kereskedelmi szabályokat".
Antonio Tajani, az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke kijelentette, "a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós állampolgárok javát szolgálja, serkenteni fogja a gazdasági növekedést, elősegíti a munkahelyteremtést és garantálja az EU magas egészségügyi, környezetvédelmi és munkajogi szabályainak megőrzését". Ezt a véleményét azonban nem osztja mindenki, az EP épülete előtt mintegy 100 civil tüntetett szerda délelőtt.
|
Mi a CETA? A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. Arról, hogy a megkötése Magyarországra milyen hatással lenne, korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>> |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
