Másfél évtizede nem volt ilyen stabil az államháztartás helyzete, mint napjainkban - kommentálja az NGM azt a tényt, hogy novemberben az államháztartás központi alrendszerének halmozott egyenlege 59,3 milliárd forintos többletet mutat.
A módosított éves előirányzat 761,6 milliárd forint, ezzel szemben egy hónappal az év vége előtt 59,3 milliárd forintos többlet van - így az előirányzat százalékában nem is igazán lehet értelmesen kifejezni a jelenlegi helyzetet. Novemberre az előirányzott éves bevételek 96,8 százaléka, a kiadások 92,2 százaléka teljesült.
Így jött össze a többlet
A novemberi halmozott egyenleg a központi költségvetés 10,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,9 milliárd forintos hiányából, valamint az elkülönített állami pénzalapok 79,1 milliárd forintos többletéből tevődik össze. Tavaly a január-novemberi időszakot nézve 970,7 milliárd forintos hiányt láthattunk, jelentős részben az uniós támogatások hazai megelőlegezése miatt - írja az NGM.
Októberhez hasonlóan az év utolsó előtti hónapja ugyancsak többlettel zárt, ami 2 milliárd forintot tett ki. Ennek legfőbb indoka, hogy a költségvetés most számolhatta el az ún. „aszfaltügy” átutalásait, miután a magyar kormány és az Európai Bizottság között megszületett az erre vonatkozó megegyezés.
| Mi az az aszfaltügy? Az Európai Bizottság azt kifogásolta, hogy a brüsszeli forrásokból is készülő útépítési beruházások kivitelezésére csak olyan építőipari cégek pályázhattak, amelyeknek az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy az adott megyében aszfaltkeverő gyáregységük van. Magyarország ezzel az Európai Bizottság álláspontja szerint megsértette az uniós versenyjogi előírásokat, hiszen kizárta az unió más területein működő, mobil aszfaltkeverő egységgel bíró cégeket. Októberben az aszfalt-ügyi vita lezárásra került, hazánk nem esett el uniós forrástól - részletek >> |
Nagyon enyhe a plusz. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
