A járvány amerikai terjedése óta most csúszott először kétmillió alá az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban, ugyanakkor így is a várakozásokat meghaladó értéket tette közzé. A munkaügyi minisztérium szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 1,9 millió fő volt, ami 250 ezerrel kevesebb, mint a megelőző heti érték. Ugyanakkor százezerrel meghaladta a várakozásokat.
A biztató csökkenés ellenére az is negatívum, hogy immár a tizenegyedik egymást követő héten állt a milliós küszöb fölött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma. Miután a gyorsan terjedő koronavírus-járvány és az annak megfékezését célzó szigorú intézkedések miatt szinte teljes egészében leállt az amerikai gazdaság, március harmadik hetében példátlan méretű elbocsátási hullám indult. Egy hét múlva több mint 6,86 millión tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma, amely azóta folyamatosan csökken.
Hogy a mostani elbocsátási hullám mennyire súlyos, azt jelzi, hogy a 2008-as hitelválság idején összesen 8,7 millió munkahely szűnt meg, ezzel szemben most 42 milliónál tartunk. Nehézséget jelent, hogy új álláshelyek csak lassan jönnek létre, így a tartósan munkanélküliek számra folyamatosan növekszik. A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma a május 23-val végződött héten 649 ezerrel, 21 millió 487 ezerre emelkedett. Elemzők csökkenésre számítottak, 20,05 milliós számot vártak az előző heti 20,83 millió után. A tartósan munkanélküli segélyt kérők számát mérő négyhetes mozgóátlag viszont csökkent, 222 ezerrel, 22 millió 446 ezerre.
A munkanélküliség erősen hat a gazdaságra is, a múlt héten publikált adatok szerint az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 5,0 százalékos csökkent az első negyedévben éves összehasonlításban. A legrosszabb várhatóan a második negyedévben lesz az adat, a várakozások szerint 25 százalékos is lehet a visszaesés, de a legpesszimistább elemzők még ennél nagyobb GDP csökkenést sem tartanak kizártnak.
Ez a „gig economy.” 
