Soha nem volt még ennyi munkanélküli segélyért folyamodó, mint amennyien most folyamodtak támogatásért. Sőt még ennek a közelében sem járt soha a heti munkanélküliségi adat. Túlzás nélkül állítható, hogy kártyavárként omlott össze az amerikai munkaerőpiac.
Március 15 és 22 között az új munkanélküli segélyért folyamodók száma megközelítette a 3,3 milliót, ami bődületesen magas. Historikusan, az elmúlt 30 éveben az adat 250 és 450 ezer fő között alakult hetente. A tavalyi év végén, a rekordalacsony munkanélküliség idején időnként 200 ezer alá is becsúszott a szám. A kiugró adatot az is jelzi, hogy az eddigi legmagasabb érték 1982-ben 695 ezer volt.
Azzal ugyan mindenki számolt, hogy növekedni fog a munkanélküliség, de hogy ilyen gyorsan ilyen erőteljes lesz a növekedés azzal csak a legpesszimistábbak számoltak. A mostani adat után viszont megjelentek olyan kommentárok, hogy mindez csak a kezdet, és az azonnali sokk után tovább fognak folytatódni az elbocsátások, így immár az sem elképzelhetetlen, hogy a következő hetekben is fennmaradhat a negatív folyamat.
Ezek után egyébként azok az előrejelzések sem alaptalanok, hogy a munkanélküliség időlegesen akár a 20 százalékos szintig is felszaladhat. Ez viszont már olyan arány lehet, amely a jövedelmek elapadása miatt a fogyasztási adatokon is léket fog ütni. Ez pedig tovább csökkentheti az amerikai GDP-t és mélyítheti a recessziót. Nem véletlenül tettek az elfogadás előtt álló gazdasági csomagba a lakosságnak fizetendő közvetlen transzfert is.
Más kérdés, hogy megfelelő kormányzati segítséggel a munkaerőpiaci sokk tompítató, a napokban írtunk arról, hogy a Németországban alkalmazott rövidített munkaerő, az úgynevezett Kurzarbeit hatékony eszköz lehet a helyzet kezelésében.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 2,24 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig. 
