2020 júliusában az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest, közölte pénteken a KSH. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 7,7 százalékkal csökkent.
A politikusok nem akarják még egyszer leállítani a termelést
A statisztikusok szerint a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása még ebben az időszakban is érezhető volt. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a folyamatokat látva az idei évben aligha történik már csoda, így összességében gyenge évet zárhat az ipar. Ráadásul kockázatként felmerül, hogy a koronavírus-járvány második hulláma Magyarországot az európai átlagnál sokkal jobban sújtja, így ez akár további károkat is okozhat.
Igaz, a hazai politikai vezetők a tavaszi időszakkal ellentétben most mindent megtesznek azért, hogy a gazdaság működését fenntartsák. Vélhetőleg csak a legvégső esetben léptetnek életbe olyan korlátozásokat, amely a vállalatok működését negatívan érintheti, legyen szó kijárási korlátozásokról, vagy a szülőket a munkahelyekről esetlegesen elvonó iskolabezárásokról. Olvasatunk szerint pénteki rádiónyilatkozatában erre célzott Orbán Viktor miniszterelnök. Sokkal egyértelműbben fogalmazott egy gyáravatón a napokban Szijjártó Péter, aki a járvány kiújulása miatt elkerülhetetlennek nevezte a korlátozásokat. Az elmúlt hetekben bizonyossá vált, hogy a járvány második hulláma elérte az országot, de a termelés nem eshet vissza ismét – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Az autógyártók csak lassan állnak talpra
Ugyanakkor a kormányzati szándék önmagában sokszor kevés, az is szükséges, hogy a külső körülmények optimálisan alakuljanak. A tavasz során viszont az európai autópiacok teljesen leálltak, a mélyponton számos nagy piacon (Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britaniában és Spanyolországban is) 90 százalék feletti volt éves összevetésben a visszaesés. A szakértők azt jelezték, hogy az utóbbi időben már élénkült a kereslet az autók iránt, igaz, a tavalyi adatokkal való összevetésben ez az európai értékesítési adatokban továbbra sem érződik.
Az ugyanakkor biztató, hogy az Audi győri gyárában június közepétől, a Mercedes kecskeméti gyárában pedig július végétől elindult a harmadik műszak, így a termelés visszaállt a járvány előtti szintre, a Suzuki esztergomi gyárában pedig június végén indult el a második műszak. A nagy cégeknél tehát lassan visszaáll a régi rend, ám a KSH adatai szerint legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés mintegy 29 százalékát képviselő járműgyártás 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű-gyártásának volumene 16,9, a közúti jármű-alkatrészek gyártásáé 10,8 százalékkal esett vissza.
Az autógyártók esetében statisztikai szempontból érdekesnek ígérkezik az augusztus. A tavaszi kényszerpihenő ellenére a hírek szerint a nagy autógyártók megtartották a szokásos nyári leállásokat. Ugyanakkor olyan információ is napvilágot látott, hogy ez idén rövidebb volt a korábbi évek szüneteinél. Ha pedig ez valóban így történt, akkor augusztusban akár egy heti plusz termelés révén is látványos növekedést láthatunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban varázsütésre helyreálltak a dolgok, de reményt ad arra, hogy a járvány okozta sokkon lassan túltegye magát a szektor.
Lehet-e ellensúlyozni az autóipar padlózását?
Az biztos, hogy amíg az autóipar gyengélkedik, addig a súlyánál fogva visszahúzza a teljes ipart. Hogy az összkép hogyan alakul, abban persze közrejátszik, hogy más jelentős szektorok miként teljesítenek majd. Ebből a szempontból biztató, hogy a járműgyártást követő két legnagyobb ágazata relatív jó teljesítményt nyújtott.
A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása például 2,3 százalékkal nőtt. Ezen belül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 52, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 14,1 százalékkal bővült. Az összképet ugyanakkor jelentősen rontotta, hogy a híradástechnikai berendezés gyártása 68 százalékkal visszaesett. Az elektronikai termékekhez hasonlóan a feldolgozóipar volumenéből 12 százalékos részesedéssel rendelkező élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csak 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, a külpiaci eladások növekedésének és a hazai eladások mérséklődésének az eredőjeként.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
