Ki és miért?
A támadásról nem sokat konkrétumot lehet tudni, szemtanúk és szakértők eltérően ítélik meg a történteket. Az eset előtt néhány órával Szíria lejártnak minősítette az egy hetes tűzszünetet, ez rá terelte a gyanút. Oroszország és Szíria tagadja, hogy a szír kormányerők követték volna el a támadást, kétségkívül nem is valószínű, hogy szándékosan ezt tették volna. Moszkva szerint nem is voltak légitámadásból származó robbanásokra utaló nyomok, csak a gyorsan égő tűz bizonyítható, amely szokatlanul sok járműre terjedt át.
A konvoj épp megkezdte a kipakolást a Szíriai Vörös Félhold segélyszervezet raktáránál, amikor a támadás történt. A Vörös Félhold szerint egyik helyi irodájuk vezetője életét vesztette, és még 20 civil halottról számoltak be, melyet mások nem tudtak megerősíteni. A támadást lehetséges elkövetői között felmerült a Nuszra Front is, aki továbbra is ellensége mindenkinek, és az amerikai és orosz erők, ha létrejön a közös parancsnokság, támadhatták is volna őket, így részükről érthető is lenne a tűzszünet szétzúzása.
Rosszak voltak az esélyek
A bizonytalanság mindenesetre teljes, és senki nem tudja, hogy mit lehet tenni ezek után, van-e még esélye a tűzszünetnek. Két végzetes incidens történt a tűzszünet egy hete alatt: az első egy eltévedt amerikai támadás volt Aszad erői ellen, a második a mostani merénylet. Mindez azt mutatja, hogy a felek nem tudtak elérni egy olyan állapotot, amelyben a humanitárius segítségnyújtás működhetne, márpedig ez volt az egyik fő cél.
A problémák abból adódnak, hogy a tűzszünetet tető alá hozó két nagyhatalom közt is rosszak a kapcsolatok, legfeljebb külügyminisztereik értenek szót egymással. Emellett annyi ország vesz részt a konfliktusban, és maguk a belső erők is olyan sok csoportra oszlanak, hogy lehetetlen mindenkivel egyetértésre jutni és mindenkivel betartatni a tűzszünetet, pláne, hogy maradt két ellenség, az Iszlám Állam és a Nuszra Front, akik ott csapnak le, ahol tudnak, és ahol a legnagyobb kárt okozhatják.
Érzelmek, vádak
Ban Ki-mun ENSZ főtitkár Aszad erőit szidalmazta. Noha érintettségük az esetben teljesen bizonytalan, a szidalmazást múltbeli cselekedeteikért kapták, miszerint évekig gyilkolták saját lázadó népüket, hordóbombákat dobtak rájuk és embereket kínoztak. Ez mind így is van, de mostani hirtelen felemlegetése nem viszi előre a dolgokat, hisz a tűzszünet egyik alappillére Aszad és a mögötte álló oroszok támogatása.
A BBC szerint egy ENSZ szóvivő elmondta, hogy a segélyszállítmány minden szükséges engedélyt megkapott, és hogy indulásakor mindenkit, köztük a két nagyhatalmat is tájékoztatták, így még tévedésről sem lehet szó.
Az utolsó reménykedő
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint a tűzszünet még nem halott, még van remény a helyreállítására. Ehhez persze újra teljes egyetértésre volna a két nagyhatalom között, ráadásul új módszereket is ki kéne dolgozniuk arra, hogyan lehet a tűzszünetet betartatni és különösen a segélyszállítmányokat biztosítani. Ezek után valószínűleg komolyabb katonai kísérőerő kellene, kérdés, hogy a nagyhatalmak ezt is biztosítanák-e.
A genfi orosz-ukrán tárgyalások teljesen eredménytelenül zárultak le. Ezzel kapcsolatban fejtette ki álláspontját Rácz András Oroszország-szakértő. 
