|
| Robotizált BMW-gyártósor Lipcsében (fotó: Wikipedia) |
Így egy időre elvonultak a viharfelhők az európai autógyártók fölül. Nem elég ugyanis, hogy ők is a kárvallottjai az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, a védővám újabb csapás lett volna a számukra. A legnagyobb német és japán vállalatok komoly gyártókapacitással rendelkeznek az Egyesült Államokban is, így egy esetleges pótlólagos vám kivetése valószínűleg jelentős számú ottani munkahelyet is veszélybe sodorna.
Az amerikai-európai asszó még tavaly kezdődött, amikor Trump egy részletes beszámolót kért arról, jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot az öreg kontinensről behozott autók az általa irányított nagyhatalom számára. Akkor még 20 százalékos vámról volt szó, a tét később 25-re emelkedett. Annak ellenére, hogy az ügyben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke is megpróbálta csitítani az amerikai elnököt. A végül idén februárban elkészült, titkos jelentés három hónapot adott Trumpnak a döntésre. Ez a határidő járt le ma.
Mindenesetre a fél éves halasztás nem tűnik nagy gesztusnak, annak fényében, hogy jövő vasárnap európai parlamenti választások esedékesek. Ezek ugyanis lelassíthatják a döntéshozatalt. Hiszen ez azt jelenti, hogy várhatóan csak ősszel, a legjobb esetben is csak szeptemberben áll fel az új EB, ami azzal járhat, hogy a leköszönő testület tagjai vonakodnak majd nagyobb horderejű döntéseket hozni.
Márpedig ha ez így lesz és november közepéig nem sikerül megállapodásra jutni az amerikaiakkal, akkor ne legyenek kétségeink, Trump szívfájdalom nélkül kiveti a 25 százalékos védővámot – ez irányú eltökéltségét Kínával szemben már látványosan bizonyította. Amennyiben ez bekövetkezik, annak leginkább a legnagyobb európai autóexportőr német gyártók innák meg a levét. Ám közvetve Magyarország is, azáltal, hogy a a Mercedes, az Audi és remélhetőleg a Debrecenben az elmúlt napok hírei ellenére mégis üzembe álló BMW termelésén keresztül jelentős a magyar gazdaság német autóipari kitettsége.
Bár a védővám elhalasztásának bejelentése után úgy tűnt, hogy az az euróval szemben reggel még 325 forint alatt mozgó, ám napközben már a 326-os szint fölé került hazai fizetőeszköznek is jól jött, az ezt követő erősödése csak átmenetinek bizonyult és a forint estefelé megint gyengült.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
