|
| Angela Merkel és Donald Trump (Fotó: EPA/JIM LO SCALZO) |
Több, mint 85 évvel azután, hogy Washingtonban aláírták a Smoot-Hawley Vámtörvényt, amely világszerte elmélyítette a gazdasági depressziót, Trump és csapata újra a protekcionizmushoz fordul. Ez utóbbi természetesen hozzájárul annak a transzatlanti rendszernek a felbomlásához, amelyet éppen Washington hozott létre a második világháború végén azzal a céllal, hogy megelőzze a múlt századi világégések megismétlődését. A Fehér Ház különösen Berlin geopolitikai helyzetét ássa alá a globális kereskedelmi rendszer felrúgásával, hiszen 1950 óta az képezte a modern Németország új identitását és nyugati beágyazottságát.
Grenell üzenete
Ebben a felfokozott helyzetben robbant az újabb politikai bomba. Richard Grenell, az Egyesült Államok berlini nagykövete csupán egy hónapja adta át megbízólevelét Steinmeier köztársasági elnöknek. De most a Breitbart amerikai hírportál londoni kiadásának leszögezte, hogy „Én kifejezetten támogatni akarom a konzervatívokat Európa-szerte, a vezetőiket. Konzervatív politikai megoldások áradatát látjuk, mert a baloldaliak megbuktak.”
A német nagypolitika zavarodottságát csak fokozta, hogy Trump egykori főstratégája, Steve Bannon ezzel egyidőben kijelentette a Die Weltben, hogy ő személyesen javasolta az új, populista koalíció megalakítását Rómában. Hozzátette, hogy Macron és Merkel hamarosan kugliként fognak eldőlni. Csoda-e ezek után, hogy Berlin jelenleg felajzott méhkashoz hasonlít?
A német nagykoalíciónak szánt megalázások sora ezzel még nem ért véget. Kiderült ugyanis, hogy Grenell nagykövet Sebastian Kurz osztrák kancellárt látja vendégül vacsorán június 13-án a berlini rezidenciáján. Kurzot, aki Európa külső határainak azonnali lezárását követeli, a nagykövet „az európai politika rock-sztárjának” nevezte. Grenell mindennek tetejébe még Merkel pártbeli nagy ellenfelével, Jens Spahn-nal is találkozott.
Indul a vadászat Merkelre?
Anne Applebaum, a Washington Post újságírója szerint mindezek a jelzések arra utalnak, hogy Trump és köre meg akar szabadulni Merkel kormányától. A német és az amerikai baloldal mindenesetre tajtékzik: Schultz, az SPD volt elnöke, Wagenknecht, a Linke frakcióvezetője és Shaheen demokrata szenátor egyhangúan követelik a nagykövet azonnali kiutasítását, illetve visszahívását. A CDU egyelőre mélyen hallgat, a német külügyminisztérium hivatalos magyarázatot vár Washingtonból.
|
| Káncz Csaba |
De mi lehet az oka Trump hirtelen jött kampányának? Nos, a Fehér Ház és a Pentagon fel van háborodva azon, hogy Berlin csupán GDP-jének 1,3 százalékát költi jövőre védelmi kiadásokra. A kiadási előrejelzés szerint Németország nem fogja elérni a belátható időtávon belül a NATO által elvárt 2 százalékos arányt, sőt 2020-tól még GDP-arányosan csökkenteni is fogja katonai költségvetését.
Másrészt érdemes emlékeztetni arra, hogy az amerikai politika általában, a republikánusok pedig különösképpen soha nem álltak távol a nagy üzleti lobbicsoportoktól. Felmerül a gyanú, hogy Trump EU-ellenes megosztó politikájával - példának okáért a Brexit nyílt támogatásával – valójában az óriási amerikai cégek érdekeit képviseli. A Google, az Apple, a Microsoft, a Facebook és az Amazon érdekeit sokkal jobban szolgálná egy széttöredezett kontinens, ahol Brüsszel túl gyenge lenne jogsértési eljárások megindítására és büntetések kiszabására.
Káncz Csaba jegyzete
Gyenge napot zár a forint. 
