|
| Mun Dzsein, az ellenzéki liberális Demokrata Párt jelöltje köszönti támogatóit Szöulban 2017. május 9-én, miután győzött a dél-koreai elnökválasztáson. (Kép forrása: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun) |
Két hónapja menesztették a korrupciós botrányba keveredett Pak Gunhje államfő asszonyt, most a helyére előrehozott választás keretében választottak új elnököt Dél-Koreában. Az exit poll szerint ezt Mun Dzsein, a liberális elnökjelölt nyerte. A 64 éves politikus, aki egyben emberi jogi szakértő is, a szavazók 41,4 százalékát győzte meg, konzervatív ellenfelére viszont csak 23,3 százalék voksolt.
Pak Gunhje-t, az országot a múlt század 60-as és 70-es éveiben irányító katonai diktátor, Pak Csonghi lányát azért váltotta le márciusban a dél-koreai parlament, mert kiderült, hogy barátnője Csoj Szunszil kormányzati és személyi döntésekbe is beleszólhatott, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, a kormányzat pedig hatalmas összegeket sajtolt ki nagyvállalatokból, és a pénzek olyan alapítványoknál kötöttek ki, amelyeket Csoj ellenőrzött.
Komoly kurzusváltás jöhet
Az új elnök – aki maga is észak-koreai menekültek gyermeke – nyitott az Észak-Koreával való tárgyalásra is. Ez tárt karokra talál Phenjanban, amelynek állami médiája a kampányban Munt nevezte meg kedvenc jelöltjének, egyben felszólította a választókat, hogy „büntessék meg a konzervatív bábokat.” Mun a kampányában kritizálta az amerikai rakétavédelmi (THAAD) terveket és nyíltan ellenezte, hogy az Egyesült Államok bármilyen egyoldalú lépésre szánja el magát.
Egyes megfigyelők szerint a Pentagon már előre kalkulált Mun győzelmével, ezért is sietett annyira a rakéták telepítésével. A dél-koreai lakosság nemcsak emiatt lett ingerült Trump kormányzatára, hanem az amerikai elnök számos kijelentése miatt is. Trump az elmúlt hetekben a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményt „borzalmasnak” nevezte és kijelentette, hogy Dél-Koreának kellene kifizetnie a THAAD telepítésének számláját. Mindennek tetejébe idézte a kínai elnököt, akitől állítólag megtudta legutóbbi találkozóján, hogy „Korea valójában Kína része volt” (sic). Nos, ezek az otromba kijelentések futótűzként terjedtek a dél-koreai közösségi médiában és hozzájárultak ahhoz, hogy a dél-koreai szavazók megbüntették a Trump által favorizált konzervatív jelöltet.
A dél-koreaiak milliói számára ugyanis az északi diktátor provokációi már megszokott jelenségnek számítanak. Ballisztikus rakétáit már többször is tesztelte a múltban és azt is felismerték, hogy a nukleáris elrettentés Észak-Korea túlélésének egyik záloga. De Trump zavaros külpolitikája és lenéző hozzáállása komoly figyelmet és zavart keltett a dél-koreai polgárok körében.
|
| Káncz Csaba |
Közös ipari park, ifjúsági munkahelyek
Mun megválasztásával egy új enyhülési folyamat kezdődhet Phenjannal. Mivel Trump és kormányzata egyre hangosabban lengette be a katonai beavatkozás lehetőségét az utóbbi hetekben, a kiegyezéspárti elnök megválasztása egy amerikai diplomáciai fiaskó előszele lehet. „Szerintem nem lenne jó, ha Dél-Korea csak a háttérből nézné végig az Egyesült Államok és Kína közötti egyeztetéseket" – mondta Mun, aki egy idén megjelent könyvében azt írta, hogy meg kell tanulni nemet mondani az amerikaiaknak.
Az új elnök támogatja a közösen működtetett Keszong ipari park újranyitását Észak-Koreában, amelyet egy éve zártak be „átmenetileg”. Az új elnök várhatóan költségvetési élénkítő csomagot állít össze, hogy lenyugtassa a kiábrándult fiatalságot - kampányában 810 ezer új állás létrehozását ígérte - és egyben lökést adjon annak a gazdaságnak, amely idén várhatóan lassabban nő, mint 2012 óta bármikor.
Káncz Csaba jegyzete
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
