Nehezebb, mint gondoltuk
Korábban volt egy elképzelés, miszerint a gazdasági felzárkózás automatikus dolog, ez azonban nem így van: komoly versenyképességi növekedésre van szükség, amihez tudás és tőke kell. A vállalati szektor duális: a kkv-k versenyképessége viszonylag alacsony a nagy cégekkel szemben, ez ugyanakkor komoly növekedési lehetőséget rejt az alacsony szintről való nagy növekedés lehetősége miatt.
A felzárkózáshoz szükséges egy második adóreform, emellett létre kell hozni a digitális és hatékony államot. Ha mindez megvan, elvileg 2030-ra lehetséges akár Ausztria megközelítése is az MNB szerint.
| Eddig semmi sem sikerült - de most minden más lesz? Az elmúlt mintegy 150 évben több kísérlet is kudarcba fulladt, hogy fejlettségben tartósan utolérjük Ausztriát. Sok esetben eladósodáson alapuló, így fenntarthatatlan növekedés valósult meg. Máskor jelentősebb történelmi események, világháború, gazdasági válságok, akadályozták meg a felzárkózást. A XX. század közepétől a magyar fejlettség tartósan nem tudott emelkedni - írja a jelentésben a jegybank.
|
A közepes fejlettség csapdája
Sok ország van, amely megrekedt nagyjából 1970-től a közepes fejlettség szintjén és viszonylag kevés, amelynek sikerült ebből kitörni. A cél az, hogy mi ne rekedjünk meg: ez a gazdaságpolitika kulcskérdése, legfontosabb feladata.
Az MNB szerint 2010-től történt egy fiskális fordulat, ami csökkentette az adósságot és az ország sérülékenységét, majd 2013-tól jött a monetáris fordulat. Ez extenzív növekedést okozott, a foglalkoztatottság bővülése volt a hajtóerő, azonban ennek lehetőségei kimerültek. Most már a versenyképesség javulása lehet a húzóerő, persze a teljes foglalkoztatottságot fenntartva.
|
A jegybank által vizsgált forgatókönyvek Ausztria és Magyarország várható teljesítményének kivetítése során két szimulációt készítettek: egyik a reformok menti, másik pedig a viszonyítási pálya, a közepes fejlettség csapdája. Az osztrák makrogazdasági pályára viszont ugyanazokat a feltevéseket alkalmazták mindkét esetben: eszerint az osztrák gazdaság a következő 12 évben 1,5 százalékos átlagos éves növekedésével számoltak, évi 1 százalékos népesség-növekedés mellett.
|
A fenntartható felzárkózás makrogazdasági feltételei
Döntő tényező a tőke és munka felhasználásának hatékonysága, amihez a beruházási rátának legalább 25 százalékosnak kell lennie.
| A jelentés szerint az organikus makrogazdasági növekedéshez a a reálbérek folyamatos emelkedése, a teljes foglalkoztatottság, a tőkeintenzitás növelése (23-25 százalékos beruházási ráta) és ezen keresztül a termelékenység javulása szükséges. |
Közepes fejlettség csapdája esetén másfél százalékos éves GDP-növekedés jöhet ki, erős növekedési pályánál négy százalék fölötti. 2030-ig meg kellene duplázni a nettó reálbéreket, ehhez a szociális hozzájárulási adó csökkentésen kívül egyszámjegyű személyi jövedelemadó kellene. Ha nem növeljük a béreket, elvesztjük a szakképzett munkaerőt - hangzott el a jelentést bemutató tájékoztatón.
|
Osztrák bérek jönnek Magyarországon? Az MNB a nettó bérek közel megduplázódásával számol előretekintve, így a bérszínvonal szerintük a 80-100 százalékos sávba kerül Ausztriához viszonyítva - azaz a magyar nettó bérek szinte utolérik az osztrák fizetéseket.
|
Lényeges, hogy a növekedés hiánymentesen, az államadósságállomány növekedése nélkül történjen. Fennmaradhat a folyó fizetési mérleg többlete, így a nettó eladósodottság megszűnik.
Várt hatékonyságnövekedés
A kkv-szektorban mindenképp beavatkozás szükséges, a szektor a foglalkoztatottság 70 százalékát adja, mégis kevéssé hatékony, így a termelékenység növekedését döntő részben ettől a szektortól várhatjuk. Évente 6 százalékkal kellene bővülni termelékenységüknek (most 2-3 százalék), a nagyvállalatoknál a 3 százalék is elég. Ha ezek a számok megvalósulnak, összejön a 2030-ig kitűzött növekedési cél.
|
Hogyan lehet megoldani a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémáját? A magyar gazdaság régi nagy problémája az alacsony termelékenység: az MNB szerint a teljes foglalkoztatottság fennállása, valamint a nagyobb tőkemélyülés és hatékonyabb munkavégzés mellett érdemben emelkedik majd a munkatermelékenység.
Ehhez a termelékenység bővítése, a K+F ösztönzése, a tőkeintenzitás emelése, a relatív importigény csökkenése, a belső megtakarítások emelkedése, a humán tőke fejlesztése mellett a bérek jelentős emelkedése szükséges a szakképzett emberek itthon tartása és további fejlődése érdekében - írja a jelentés. |
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
