Argentínában vasárnap megkezdődött az elnökválasztás második fordulója, amelyben a peronista Sergio Massa gazdasági miniszter, aki az ország két évtizede legsúlyosabb gazdasági válságának idején állt a kormányrúdnál, a radikális libertariánus kívülállóval, Javier Mileivel csap össze, aki a közvélemény-kutatások szerint a választások előtt enyhe favorit volt.
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 8 órakor nyíltak meg és tíz órával később zárnak a mintegy 36 millió szavazásra jogosult argentin számára. Az első hivatalos eredmények - hely idő szerint - 21 órától várhatók.
Milei gazdasági sokkterápiát ígér - a központi bank bezárásától a pezó elvetéséig és a kiadások csökkentéséig -, ami potenciálisan fájdalmas reformokat jelent, de a rossz gazdasági helyzet miatt elégedetlen választók tömegeinek tetszését elnyerte.
Bárki is nyerjen, a Reuters szerint a választás át fogja alakítnai Argentína politikai helyzetét, gazdasági útitervét, a gabona-, lítium- és szénhidrogén-kereskedelmet, valamint globális kapcsolatait olyan partnerekkel, mint Kína, az Egyesült Államok és Brazília.
"A választás mélyreható törést fog jelenteni az argentin politikai képviseleti rendszerben" - mondta Julio Burdman, az Observatorio Electoral tanácsadó cég igazgatója. "Úgy gondolom, hogy az összes politikai erő, ahogyan eddig ismertük, átalakul".
Milei, az 53 éves közgazdász és korábbi televíziós szakértő a közvélemény-kutatások szerint enyhe előnyben van, de a legtöbb felmérés szoros és bizonytalan kimenetelű versenyt mutat. Az 51 éves Massa, adócsökkentések ígéretével és Milei radikális, az állami kiadások csökkentésére irányuló terveit hangsúlyozó riogatókampányokkal próbálja visszaszerezni az elvesztett szavazókat.
Milei, aki a gyűléseken egy láncfűrésszel szokta jelképezni tervezett megszorításait, az állami cégek privatizálását, valamint az egészségügy és az oktatás területén végrehajtandó változtatásokat támogatja. Az elmúlt hetekben azonban lemondott a láncfűrészről, mivel igyekezett mérsékelni imázsát és megnyerni a centrista szavazókat.
Alapvető támogatói úgy vélik, hogy ő az egyetlen jelölt, aki képes leváltani a politikai "kasztot", ahogy Milei a fősodor politikusait nevezi, és véget vetni a Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságát sújtó válság éveinek.
Az októberi első fordulóban Massa a szavazatok 36,7 százalékát szerezte meg, míg Milei mintegy 30 százalékot. Ez utóbbi ugyanakkor az első fordulóban a harmadik helyen végzett Patricia Bullrich támogatását is elnyerte, bár korántsem biztos, hogy ez utóbbi jelölt összes szavazója őt támogatja majd.
Bárki is nyeri az elnökséget, a kormány és a központi bank üres pénztárával, a Nemzetközi Valutaalappal kötött 44 milliárd dolláros adósságprogrammal, a 150 százalékot megközelítő inflációval és sok más akadállyal kell megbirkóznia.
Ráadásul az új kongresszus, amelyről az októberi szavazáson döntenek, erősen széttagolt lesz, és egyetlen tömb sem rendelkezik többséggel. Az esetleges győztesnek más frakciók támogatását is meg kell szereznie ahhoz, hogy keresztülvigye akaratát a törvényhozásban.
(MTI)
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
