A 2018. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 475 ezer fő volt, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,3%-ra emelkedett. Ugyanekkor a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 31 ezer fővel, 165 ezerre csökkent.
Összességében a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,6%-ra csökkent a KSH legfrissebb adatai szerint.
Kevesebb a közmunkás, a külföldön dolgozók száma nem változott
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.
Az Alföldön a legmagasabb, Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb a munkanélküliség
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Alföldön és Észak-Alföldön csökkent a legjelentősebben, 1,7, illetve 1,1 százalékponttal. Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon szintén csökkenést tapasztalt a KSH, a többi régióban a változás mintavételi hibahatáron belüli volt. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,4%), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,6%).
Orbán 4 éves ígérete: ez már a teljes foglalkoztatottság?
Orbán Viktor 2014-ben már arról beszélt: az üzleti világgal együttműködve akarják elérni a teljes foglalkoztatottságot. Úgy fogalmazott: szeretnék elérni, hogy 2018-ra senkinek ne legyen szüksége jövedelempótló támogatásra, és mindenkinek legyen olyan munkája, amelyből nemcsak hogy megélni, hanem gyarapodni is tud.
A teljes foglalkoztatás nem csak a magyar politikusok gyakran dédelgetett álma, az amerikai, német vezetők is sokszor tűzik ki célul. Nemrég például Angela Merkel kancellár, így Németországban bontakozott ki róla vita. Probléma, hogy nehéz definiálni, tiszta formájában nem is létezik: mindig vannak, akik bármilyen, akárcsak technikai okokból két munkahely között vannak. Inkább egyfajta egyensúlyként jellemezhetjük, ahol a társadalom erőforrásait maximálisan ki tudják használni, és aki akar, talál magának munkát.
Különösen kedvező esetben és egyes régiókban előfordul, hogy két százalék alá esik a munkanélküliség, de országokra lebontva a 3-4 százalékot is már sokszor teljes foglalkoztatásként értékelik. Amerikában például a 4,5 százalék körüli mértéket teljes foglalkoztatottságnak tekintik, hisz ekkor kiegyenlített a tényleges munkaerő kereslet és kínálat - Magyarországon is beszélhetünk erről? Korábbi elemzésünkben körüljártuk a kérdést >>
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
