Milanovic kifejtette: amennyiben jelen lesz a közelgő NATO-csúcstalálkozón Madridban, megvétózza a csatlakozásra szóló NATO-meghívót. Hozzátette: amennyiben alacsonyabb szinten szavaznak róla, valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy a NATO-tanácsban az ő álláspontját képviselje. Ugyanakkor megjegyezte: "mint az ördög a bűnös lelkeket", üldözni fog mindenkit, aki Horvátországban megszavazza Stockholm és Helsinki csatlakozását.

Andrej Plenkovic kormányfő szerint Milanovic visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő pedig nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: a horvát elnököt Kijev bosszúja fenyegeti az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt.

Milanovic hangsúlyozta, hogy nem áll az oroszok oldalán.

"Az oroszok játsszák a saját játékukat, és ők az agresszorok ebben a háborúban" - mondta.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy Horvátországban egy "olyan társaság van hatalmon", amely aktívan a bosznia-hercegovinai horvát nép érdekei ellen dolgozik.

"Arra is felesküdtem, hogy megvédem őket (a boszniai horvátokat), és ha kell, politikailag belehalok" - fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy nem fél sem Oroszországtól, sem Ukrajnától.

Mint mondta, ő a horvátok oldalán áll, a horvát államért harcol, a kormány pedig azzal vádolta, hogy elárulta a boszniai horvátokat csak azért, hogy vele leszámolhassanak.

A jobboldali kormányfő és a volt szocialista államfő között nem újkeletű a vita, a helyzet viszont már annyira elmérgesedett közöttük, hogy nem is beszélnek egymással. A legutóbbi rendezvényen, amelyen mindketten részt vettek, kézfogás és üdvözlés nélkül haladtak el egymás mellett.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.

Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.

Német igen

Németország támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ha a két észak-európai ország kéri felvételét a védelmi szövetségbe - jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden a finn és a svéd miniszterelnökkel együtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában.

A kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is "mindig számíthat Németország támogatására".

Finnország és Svédország "közeli szövetséges és szoros partner" az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell - tette hozzá Olaf Scholz, kiemelve: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.

Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához.

(MTI)