Ahogy arról korábban már írtunk, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnök a vasárnapi boltzár újbóli bevezetését szorgalmazta a miniszterelnökhöz írt levelében, Bubenkó Csaba a kereskedelemben is egyre erősödő munkaerőhiány enyhítése miatt javasolta a vasárnapi, akár csak részleges boltzárat nemzetközi mintára.
A dokumentumból nem derült ki, a szakszervezeti elnök mit ért részleges boltzár alatt – írja a Népszava.
Bubenkó Csaba szerint legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piaci növekedéssel arányos, minden előírásnak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság. A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi – tette hozzá.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ tegnapi tájékoztatása szerint a kormány a vasárnapi boltzár ügyében nem tervez jogszabály-módosítást, nem tartja aktuálisnak a kérdést.
|
Egyszer már megbukott2015. márciusa és 2016. áprilisa között egyszer már hatályban lépett ilyen nyitva tartási tilalom, de a kormány egy sikeresnek ígérkező népszavazás miatt visszavonta. |
Nem oldja meg a munkaerőhiányt
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke elmondta: talán szerencsésebb lett volna, ha a KDFSZ elnöke egyeztetett volna az ágazati érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Karsai Zoltán szerint annak ellenére sem jelezte Bubenkó Csaba, hogy levélben fordul a szakma nevében Orbán Viktorhoz, hogy az elmúlt hetekben többször is kommunikáltak más témában a szakszervezeti vezetők.
A vasárnapi boltbezárással ugyanakkor a KASZ elnöke is egyetértene, mivel az érdekvédők számára is fontos lenne, hogy legyen egy előre tervezhető, biztos nap, amikor együtt lehetnének a dolgozók a családjukkal. A korábbi példák alapján azonban ez aligha csökkenti a munkaerőhiány okozta problémákat: annak ellenére, hogy a hét helyett hat nap csökkenti az egy munkanapra jutó leterheltséget, ugyanakkor másoknak nagyon is számít a havi három hétvégi műszakért járó magasabb bér, vagyis az a 15-16 ezer forint plusz jövedelem.
Karsai Zoltán szerint egy ilyen levelezés helyett egy alapos, mindenre kiterjedő, az ágazat minden szereplőjének, a munkavállalók, a munkáltatók érdek- és szakmai szervezeteinek, valamint a kormány képviselőinek a bevonásával folytatott egyeztetésre lenne szükség. Bubenkó Csaba levelében több százezer munkavállaló nevében fordult a kormányhoz, Karsai Zoltán azonban nem érti, hogy kollégája miért hivatkozott erre, amikor neki is tudnia kellett, hogy dolgozók között sincs egyetértés a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.
Mindenkit be kell vonni a döntésbe
A nagyobb üzletláncoknál az elmúlt két év során 50-60 ezer forinttal emelkedtek a bérek, ma már a kereskedelemben bruttó 200 ezer forint az átlagos fizikai dolgozói bér, ami meghaladja a kötelező szakmai bérminimum összegét. Azért is lenne szükséges a minden szereplőt érintő egyeztetés, hogy a jövő évi béremelésnél a dolgozók ne járjanak rosszabbul a hétvégi műszak eltörlése miatt.
Vámos György, az Országos kereskedelmi dolgozók Szövetségének főtitkára szerint a ágazati szereplők mindig is megosztottak voltak a kérdésben, de nincs sok értelme találgatni, amíg nem ismert a kormány álláspontja. Az újra bevezetett vasárnapi boltzár hatásait majd akkor lehet elemezni, ha már ismertté válik, hogy mi lesz a kormányzati szándék és milyen technikát alkalmaznának, hiszen sokféle megoldás lehetséges – tette hozzá.
A korábbi tapasztalatok szerint a vasárnapi boltzár miatt péntekre, szombatra terelődött át a hétvégi forgalom és a dolgozók leterheltsége megmaradt. A nagy láncok forgalma emelkedett, még a kisboltok egy része rosszul járt, mert sokan inkább a hipermarketekben vásároltak hétvégére. A szolgáltatók jelzése alapján ráadásul a korábbinál több élelmiszer jutott a szemétbe is. A rendelet akkor nem csak heves ellenérzéseket váltott ki, de hatására a kereskedelmi ágazatban összességében 9000 fővel csökkent a foglalkoztatottság, továbbá a múlt év óta mintegy 2500 kis üzlettel lett kevesebb, a kieső munkaerőt pedig a megmaradó dolgozók havi több tízezres túlórája pótolta –írják.
Csaknem 159 milliárd forint. 
